Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. 59 zása közti fontos összefüggés megállapíthatott. Az eredmények pedig egy nagyobb torzításit hoszszelvényben felrakattak. A sebességmérések keresztülvitelére nézve megjegyzendő, hogy azok, a kellő hajó és egyéb készletek hiányában, vala­mint a nagyobb vízállások alkalmával beálló nagy sebesség (3'5 m.) miatt, csak a —0'35 és D69 m. vízállások közt lettek a Harlacher-féle szárnykészülékkel végrehajtva. A nagyobb vizek sebességmérése pedig csak úszókkal történt, de eddig csak a -f- 5'38 m. vízállásig. 1882 óta azonban a vízrajzi bizottságnak már nagyobb és tökéletesebb felszerelése van, mely lehetővé teszi a nagy vizeknek is pontos megmérését, a mi feladatát fogja ezutánra képezni a bizottságnak, miután az Elba eddigi legnagyobb viz- változása — 068 tói -f- 10'35-ig terjed, az eddigi mérések pedig csak a — 0’35 és -+- 5-38 m. vízállások közt teljesítettek. A vizsebességmérő műszerek állandói (koefficziensei) egy külön e czélra felszerelt állomáson katároztatnak meg, még pedig álló vízben és külön a kisebb, külön a nagyobb sebességekre; minélfogva a műszer állandója egyenletének görbéje is kisebb és nagyobb sebességű, külön jellegű részből áll. •A mérések a folyamban több irányban lehorgonyozott, vagy átfeszitett kötélhez kapcsolt pontonokkal történt. Az egyes szelvényekben előforduló vízmélységek függé­lyeseire és ezekben a mérési pontok számára, valamint az észlelés időtartamára nézve a tapasztalat azt mutatta, hogy a vízmélység függélyes vonalában inkább kevesebb számú pont választandó, de ezekben az észlelés hosszabb ideig történjék, úgy hogy a kezdetben 1 perczig tartott észlelés hiányos ered­ményein okulva, később az észlelés időtartama 3—5 perczig lett kiterjesztve, a mi által sokkal rendesebb görbék és használ­hatóbb eredmények nyerettek. Az ’ tapasztaltatott továbbá, hogy a mérés időtartama főleg akkor, midőn a vízállás gyorsan és lényegesen változik, minél rövidebb legyen; és már ezen szempontból is inkább kevesebb, de pontosabb és hosszabb tartamú észlelés történjék, mivel a változó vizállásból származó redukcziók az eredmény pontosságát lényegesen befolyásolják, Az Г97 és 5\38 m. vízállás (már árvíz) közti észlelések úszókkal történtek nagyrészt azért, mert ehhez nem sok elő­készület szükséges, sőt esetleg gyorsabban is végezhető; minél­fogva főleg akkor ajánlatos, ha az árvíz rövid tartamú. Az ily mérések felületi úszókkal történtek, melyek a felső főszelvény felett, a szelvény különböző szélességeiben elbocsáttattak és a parton mérő-asztalról követve és többszö­rösen bemetszve, a felső és alsó szelvényhez érkezésének ideje egy kronométerről leolvastatott, és ez időtartamból, valamint a végig úszott út hosszából, mely 167 m. volt, kiszámíttatott a folyó felszíni sebessége. Úgy a szárny, mint az úszóval való mérések, a fentebb leirt észlelési szakasz közepén fekvő főszelvényben történtek különböző vízállásoknál. Ezenkívül a mérések ellenőrzésére még két alantabb fekvő szelvényben is történtek néhány esetben kontrol-méré­sek közel ugyanazon vízállásoknál, mint a főszelvényben. A csehországi hidrografiai bizottság Tetsehennél 1876-tól 1881-ig összesen 6 nagyobb közép vízálláskor és árvízkor tett úszóval méréseket U97 és 5'38 m. vízállások közt, és 14-szer közép- és kisvizkor teljes, és olykor kontrol-méréssel kapcsolat­ban, pontos szárnyméréseket— 035 és + U69 vízállások közt, 4 összesen tehát, 20 sebességmérést hajtott végre — 035 és -|- 5-38 m. vízállások közt. Ezek közül összesen 162 vertikálisnak 1019 pontjában 1876- ban 2 szárnymérés történt 1877- ben 10 „ „ 1879-ben 2 ,, „ 1881-ben 6 uszómérés történt. A szelvények átlagos szélessége 140 m. és ebben a szárnymérések alkalmával a mérési függélyek egymástól 10—12 méternyire voltak. A véghezvitt 6 uszómérésnél összesen 173 észlelés tétetett. A mi az árvíz rohamos apadásának a sebességmérésre való befolyását illeti, az tiint ki, hogy a 2 */2 óráig tartó uszó­mérés alatt bekövetkezett 0'16 méternyi apadás a mérésered­ményére lényeges befolyással nem volt. A mérésről vezetett napló berendezésére nézve meg­említjük, hogy az egyes függélyekben végrehajtott sebesség- mérések egy külön lapra jegyeztetnek be. Azonkívül egy külön táblázatban nyilvántartatnak a mérés tartama alatti vizszinváltozások és e vizváltozások közepéből határoztatik meg az a normális közép vízállás, melyre az egész mérés redukál- tatik, végül az eredményekből az azonos sebességek vonalai (Isotachea) berajzoltatnak a szelvényekbe. A sebességmérések eredményei igen részletesen és át- nézetesen állíttatnak össze. Minden szelvénynél az egyes függélyekben tett mérések külön felrajzoltatnak, még pedig a direkt és redukált mérések eredményei külön-külön kitüntetve. Továbbá az egyes függélyek paraboláiból a függélyek középsebességeit kiszámítván, magá­ban a szelvényben felrakatnak és belőlük Harlacher grafikai módszere szerint a lefolyt vízmennyiségek kiszámíttatnak. Végre a főszelvényre egy átnézetes rajzban a különféle vízállásoknál nyert adatok grafikailag felrakatnak, és a fel­rakott pontokat görbe vonalokkal összekötve, ezekből az egyes vízállásoknál a szelvényterület, hidraulikus radius, középsebes­ség, maximális sebesség és víztömeg közti összefüggés egész világosan látható. A szárnynyal történt sebességmérések eredményeiből a vízmennyiség meghatározása könnyű volt. Az úszóm éréseknél azonban csak felszíni sebesség-adatok álltak rendelkezésre; ezekből tehát előbb az illető szelvény középsebességét kellett kiszámítani. Erre nézve a meglevő szárnymérések eredményei adtak útmutatást. Megkisérlették ugyanis azt a középarányszámot meg­határozni, mely az egész szelvény középsebessége és leg­nagyobb sebessége, valamint az egész szelvény középsebessége és a felszíni sebességek közt létezik. De ezekből kitűnt, hogy a vízállás nagyobbodásával ezek az arányszámok lényeges eltéréseket mutatnak és velük számítva az uszómérések adatait: hibás és eltérő mennyisé­geket adnak. Ezért inkább egy-egy függélyben a felszíni és ugyanazon függélyben a középsebesség közti arányszám állapíttatott meg. Ez arányszám közel állandónak 079—0'86-nak találtatott, és az uszómérések adatai ily módon feldolgozva kielégítő eredményt szolgáltattak. Mindezen mérések és számításoknak czélja volt megálla­pítani még azt a viszonyt is, mely a vízállás és a lefolyt víz­mennyiség közt Tetsehennél létezik, úgy hogy bármely víz­állásnál a lefolyó víztömeget ebből azonnal kiszámítani vagy leolvasni lehessen. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom