Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
58 A KÜLFÖLDI VÍZRAJZI HIVATALOK SZERVEZETÉNEK ÉS ELJÁRÁSÁNAK MEGISMERTETÉSE. és határozott szándék a főfolyókon is idővel ez eljárást behozni. A rendes jegyzéstől való eltérés, vagy a hiányos feljegyzés a jegyzet rovatában mindenkor kiteendő és semmi esetre sem hallgatandó el. A rendkívüli észlelések gyors áradáskor, az áradás mérvéhez képest, nagyobb számban történnek, igen nagy áradások alkalmával pedig éjjel többször, sőt néha óránként olvastatnak le a vízállások. A mérczejegyzőnek előre ki kell azt a személyt jelölni, a ki őt akadályoztatása esetére helyettesíti. A mérczejegyző a íolyón történő minden említésre méltó körülményt, időjárást, esőt stb. naplójába bejegyezni és mér- czéjét tisztán tartani köteles. Minden hó elsején a múlt havi vízállások kimutatását két példányban beterjesztik. Az állami kezelés alatt álló folyóknál a vízállások jegyzését a folyam-, hid- és utfelvigyázók teljesitik, a kidrografiai bizottság által szervezett mérczéknél pedig külön díjazott mérczejegyzők, kiknek évi fizetése 30 forint. Jövőre a vízállások jegyzékében a viz minőségére, illetve iszaptartalmára vonatkozó jegyzések is be fognak vétetni. A beérkezett vízállások feldolgoztatván, táblázatokban és rajzokban összeállittatnak. Utóbbinak a vizlefolyási viszonyok kellő áttekintése czéljából igen nagy fontossága van ; kapcsolatban a már fentebb említett csapadékadatokkal. Minden mércze vízállása külön alapvonalra egyszerű vonallal van felrakva. Az egyes mérczék vonalai pedig egymás alatt azok természetes sorrendjében következnek, a folyó és mércze nevével együtt. Miután ebből a mérték kicsisége miatt az egyes vízállások számadatai le nem volnának vehetők, sőt, miután ezeknek nem is ez a czéljuk, hanem csak az átnézet megkönnyítése, azért minden mérczéről vau még egy külön táblázati kimutatás szerkesztve. Ez tartalmazza az év minden napjáról a vízállást, továbbá az évi és havi maximum és minimum, valamint a havi és évi középvizállást. A rendkívüli észlelések csillaggal jeleztetnek. A jegyzet rovata a jégjárás, olvadás, duzzadás és hasonló körülményekre vonatkozó jegyzeteket tartalmazza. VI. A vizsebességmérések és azok feldolgozása. A csehországi hidrografiai bizottság munkaprogrammjá- nak főpontjai közzé a folyók víztömegének közvetlen mérések általi meghatározása is tartozik. Még pedig legelső sorban az országból leérkező összes víztömegnek az Elbán Tetschennél való megmérése, és később e mérések folytatása a mellékfolyókon. A csehországi hidrografiai bizottság vizsebességmérésé- nek, módozatainak, műszereinek és eredményeinek részletes leírása e tanulmány keretén kívül esvén, csak néhány legfontosabb erre vonatkozó adat és vezéreszmének közlésére lehet szorítkozni, annál inkább, mivel a csehországi méréseknél alkalmazott műszerek és módok, melyek Harlacher tanártól erednek, nálunk is eléggé ismeretesek és használtatnak. A Tetschennél 1875 óta teljesített hidrometriai mérések czélja a következő főpontokban foglalható össze: 1. Mennyi viz folyik az Elbában különböző időben, különböző időtartalomban és különböző vízállások mellett ? 2. Mily viszonyban állanak a csapadékmennyiségek a lefolyt víztömegekhez ? 3. Mennyi vizet vezet az Elba egyes rendkívül nagy, vagy rendkívül kis vízállásoknál ? 4. Mennyiben jogosult, vagy nem, a folyók vízmennyiségének gyakran hangoztatott általános apadása ? 5. Az Elba medrének felvétele. 6. Az Elba vizszinesése változásának nyilvántartása. A Tetschennél végrehajtott hidrometriai méréseket a hidrografiai bizottság egy külön kiadványában igen részletesen és az eredményeket igen átnézetesen előtüntető módon dolgozta fel. A követett eljárás a következő volt: Tetschen alatt, a hol a folyó eddigi legnagyobb vizvál- tozásában (— 068 m. vízállástól + 1035 m.-ig) zárt szelvényben foly, és a hol egy évtized óta rendesen kezelt állami viz- mércze van, egy 1750 m hosszú, közel egyenes és szabályos folyamszakasz vétetett fel észlelési szakaszul; melyet állandóan megtartva ezen a szakaszon történtek 1875 óta a mérések. Az észlelési szakasz helyzete a legnagyobb pontossággal felvétetett és benne 56 keresztszelvény tűzetett ki; egymástól átlag 32 méternyi távolban; a keresztszelvények vizalatti pontjai, 2 méter távolokban, vastárcsás mérőmdakkal vétettek fel. Ezen 56 keresztszelvény közül 13 főkeresztszelvénynek tekintetik, melyek egymástól átlag 150 méterre vannak, a többi 43 közbenső keresztszelvény. A főkeresztszelvények helyei jobb és bal parton tartós, nagy fixpontokkal vannak állandósítva és pontosan bemérve. A közbenső szelvények pedig csak ideiglenesen vannak megjelölve. A keresztszelvények az 1876—1879. évekbgn történt minden sebességmérésnél újólag felvétettek, hogy belőlük a meder változása is kitűnjék. A keresztszelvény adataiból berajzoltattak a helyrajzba az egymástól 0-2 méterre különböző mélységek rétegvonalai, melyek világos képet nyújtanak a meder alakjáról. A keresztszelvények adatai ezenkívül táblázatosán is összeállittattak, még pedig a szelvényt 0'2 méter magasságú keskeny vízszintes részekre osztva, ezek területei kiilön-külön meghatároztattak. Ezekből azután a szelvény összes területe minden vízállásra pontosan kivehető, a mi a víztömeg kiszámítását rendkívül megkönnyíti. Az észlelési szakasz esésviszonyainak lehető pontos megállapítására minden keresztszelvényben a viz fixirozva lett, úgy a jobb, mint a bal parton; a miből kitűnt, hogy a két parti esés helyenként lényegesen külömbözik egymástól. A fixirozás akkép történt, hogy mindkét parton, minden szelvénynél beosztott és belejtezett kis segédmérczéket állítottak be, és két észlelő a két parton felülről lefelé haladva, azokat egyidejűleg leolvasták. A két parton fixirozott vízmagasságok középvonala vétetett azután a viz sodrának esési vonalául és a sebességmérésnél ez volt mérvadó, miután a sodorban foly az összes víztömeg legnagyobb része. Megkisérlették a sodor esésének uszó- léczczel való direkt mérését is, a mi tekintettel a 0'00049-nyi esésre sikerült is. Az 1876-tól 1881-ig terjedő időközben ezen a szakaszon összesen 14 részletes esésmérés történt —047 vízállástól + 5Ю0 m. vízállásig, és belőlük a vízállás és vízesés váltó-
