Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE. A rendelkezésre álló és az újonnan összeállított adatok elsorolása. A közép Tisza fejlődésének tanulmányozásánál rendelkezésre a következő adatok állottak: a) A szabályozás megkezdése előtt felvett tiszai térképek, hossz- és keresztszelvények és vizállási jegyzetek, melyek a szabályozás előtti állapotot mutatják ki. b) Az 1884-ik évben bejárás utján, az akkori állapothoz képest, kiigazított tiszai térképek, továbbá az 1884-ik évben felvett hossz- és keresztszelvények és az 1876/86. évi vízállások kimutatásai; melyek az 1884-ik évi állapotot tüntetik elő. Megjegyzendő, hogy az 1884. évben teljesített felvételek alkalmával a keresztszelvények lehetőségig ugyanazokon a helyeken vétettek fel a Tisza medréről, a hol a szabályozás megkezdése előtti időkben is voltak már keresztszelvények felvéve. Ezzel lehetővé vált a szabályozás előtti és a mostani állapotok összehasonlítása. c) Az átmetszések fejlődésére nézve: a tokaji, szolnoki és szegedi folyammérnöki hivatalok jelentései. d) A partszakadások, zátonyképződések és jégdugulásokra nézve: a Tisza mentén fekvő ármentesitő társulatok és a tokaji, szolnoki s szegedi kir. folyammérnöki hivatalok nyilatkozatai. Mindezen adatokból a következő kimutatások és grafikai összehasonlítások állíttattak össze, melyekben a szakadozott vonalak a szabályozás megkezdése előtti állapotot, a folytonos vonalak pedig az 1884-iki évi állapotot jelzik. 1. A Tisza hoszszelvényében szakaszonként vett 0 viz alatti közép fenékmélységek és az átmetszések által a folyam hosszában elért rövidülési arányok. Az összehasonlítások kiindulási pontjául az 1884. évben felvett keresztszelvények helyei fogadtattak el, miután e keresztszelvények helyei lehetőleg összeesnek a szabályozás megkezdése előtt felvett keresztszelvények helyeivel. Továbbá a két-két keresztszelvény közé eső kisebb szakaszokban, grafikai utón, kikerestettek a mederfenék legmélyebb pontjainak 0 viz alatti középmélységei; még pedig egészen külön a szabályozás előtti állapot hoszszelvényéből és külön az 1884-ik évi felvételek szerinti hoszszelvényből. Az igy talált középmélységek az I-ső rajzlap 1-ső ábrájában felrakattak a két-két keresztszelvény közé eső távolság közepére, és az előtte s utána levő középmélységekkel összeköttettek. Az 1-ső ábrából tehát a mederfenék legmélyebb pontjának középmélységeiben beállott változások tűnnek ki. Könnyebb áttekintés végett a 2-ik ábrában felrakattak a szabályozás előtti és az 1884-ik évi középmélységek kiilön- bözetei, még pedig egy vízszintes összehasonlító tengely alá azok a különbözetek, melyekkel a mélységek növekedtek, a tengely felé pedig azok, melyekkel a mélységek megfogytak. Ez ábrából tehát igen tisztán kivehető, hogy a Tisza mederfenekének legmélyebb pontjai hol lettek a szabályozás megkezdése óta még mélyebbek, és hol fogytak meg ? Ugyané rajzlap 3-ik ábrájában felrakattak végül a folyam hosszában, az átmetszések következtében elért meg- rövidiilési arányok; még pedig az összehasonlító tengely alá a megrövidülések, a tengely felé pedig a meghosszabbulások arányai. 3. §. 2. Külön-külön összehasonlittattak továbbá a 0 viz alatti és a -f- 5 méter, vagyis az átlagos partmagasságig érő vízállás alatti keresztszelvények középmélységei. E végből mindenek előtt kiszámíttattak a középmélységek a szabályozás előtti és az 1884-iki évi keresztszelvényekből. A talált középmélységek és különbözetek a II. rajzlapon vannak szemlélhetővé téve. E rajzlap 1-ső ábrája mutatja a 0 és + 5 méter vízállás alatti keresztszelvények középmélységeit, szabályozás előtt és 1884-ben. A 2-ik ábrában pedig a középmélységek közti különbözeteket tünteti elő; az összehasonlító tengely felé lévén rakva a fogyás és a tengely alá a növekedés különbözeié. Ez ábrából tehát szintén igen világosan kivehetni, hogy hol növekedtek és hol fogytak meg a keresztszelvények középmély ségei ? 3. Kiszámíttattak ezenkívül a szabályozás előtti és az 1884-ik évi keresztszelvényekből külön-külön a 0 viz és + 5 m. vízállás alatti keresztszelvények területei és a számítások eredményei a Ill ik rajzlapon vannak felrakva. E rajzlapnak 1-ső ábrája a 0 és + 5 méter vízállások alatti keresztszelvények területeit tünteti elő a szabályozás előtt, és 1884. évről. A 2-ik ábra pedig a területek fejlődése közt mutatkozó különbözeteket teszi szemlélhetővé, melyből határozottan látható, hogy a szelvényterületek hol növekedtek, hol fogytak ? 4. Leszedettek végül a régi és újabbi térképekből és keresztszelvényekből a viz színének és a hullámtereknek szélességei. A szabályozás megkezdése előtt és 1884-ben — a 0 és + 5 m. vízállásoknál létezett — vizszinszélességek a IV-ik rajzlap 1. ábrájában vannak felrakva. Ugyané rajzlap 2-ik ábrájában a töltések és természetes magaslatok által határolt jobb- és balparti hullámterek 1884. évi szélességei vaunak felrajzolva. A 3-ik ábrában pedig könnyebb áttekintés végett mind a két parti hullámterek együttes szélességei rajzoltattak fel egy vízszintes vonal egyik oldalára. 5. Kikerestettek ezeken kívül az 1830., 1853., 1854., 1855. és 1856. évekről azok a nagyvizek, melyek Tokajnál meghaladták a természetes partok átlagos + 5 m. magasságát és e nagy vizek lefolyása követtetett a Tisza alantabb fekvő pontjain már akkoriban létezett vizmérczéknél. Az akkori időkben azonban még nem vezettek rendes feljegyzéseket a vízállásokról. A mi ezekből feltalálható volt és megbízhatónak látszott, nevezetesen: Tokaj, Polgár, Tisza- Füred, Roff, N.-Kiirü, Szolnok, Tisza-Ugh, Csongrád, Szeged, Török-Kanizsa, Török-Becse és Titelnél, azok az Ä) mellékleten számokban ki vannak mutatva és az V-ik rajzlapon felrakva, hogy a szabályozás előtti nagyvizek lefolyásának hosszszelvénye és a vízállások magasságai szemlélhetők is legyenek. Megjegyeztetik e helyen, hogy noha 1853-ban is folytak már szabályozási munkák a Tisza völgyében, de részint mivel e munkák szórványosan hajtattak végre, részint mivel nem voltak befejezve és hatásuk még alig volt érezhető, ennélfogva az 1853—6. évi nagy vizek is mint szabályozás előtti vizek vétettek tekintetbe, különösen abból az okból, hogy minél több adatra lehessen támaszkodni, midőn a szabályozás előtti nagy vizek lefolyásának magassági arányai megállapittatnak, 31
