Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

БО

A KÖZÉP TISZA FEJLŐDÉSE.

felett a Tisza medrében rendetlenül összehalmozott, illetve kikötött szálfák és mindenféle vizi jármüvek okozták, mégis miután nem lehetetlen, hogy az észlelt rendkívüli jégtorlódásnak egyik okozója a 77 11 számú szolnoki átmetszés által elvágott tiszai kanyar állapota is volt, ennélfogva a Tisza ezen szakaszának megvizsgálása végett a vízrajzi osztály vezetője a helyszínére kiküldetett, a kinek beérkező jelentése alapján a netalán megállapítandó bajok elhárítása czéljából szükséges intézkedések meg fognak tétetni.

Ezek után a közmunka-és közlekedésügyi m. kir. ministerium 19,6639/1886. számú rendelete alatt az összes ügyiratok azzal az utasítással adattak ki a vízrajzi osztály vezetőjének, hogy „a felhozott panaszok tekintetében a helyszínén szerzendő tapasztalatok alapján tegyen véleményes jelentést“.

A felhozott panaszok röviden abban foglalhatók össze, hogy a közép Tisza állapota 1881 óta megromlott és aggasztóan elfajuló állapotban van, mégis a helyett, hogy a közép Tisza vétetnék sürgős kotrás alá, azok az a nélkül is mindig javuló felső Tiszán foganatosíttatnak a közép Tisza veszélyére. Miután azonban a panasz utolsó részének téves értesülésen való alapulása a fentebb kivonatilag közölt ministeri leiratban már ki van mutatva, sőt ugyanabban a leiratban az is kilátásban van helyezve, hogy legkésőbb 1889-ben a közép Tiszán is meg fognak indíttatni a rendszeres mederszabályozási munkák; ennélfogva a vízrajzi osztály feladata tulajdonképen annak megvizsgálásában áll, hogy a közép Tisza állapota 1881. év óta megromlott-e? és elfajuló állapotban van-e? a mely alkalommal együttesen kiderül a szolnoki 7711 sz. átmetszés által elvágott kanyar állapota is.

2. §.

A közép Tisza fejlődése megvizsgálásának

sorrendje.

A közép Tisza fejlődésének elhaladásáról vagy hátramaradásáról, illetve elfajulásáról úgy nyerhetünk határozott véleményt, ha nemcsak a közép Tisza (szolnoki szakasz) mostani állapotát vizsgáljuk meg, hanem a vele szomszédos felső és alsó, vagyis a tokaji és szegedi szakaszokat is, azonkívül szükséges a három szakasz mostani állapotát összehasonlítani a szabályozás megkezdése előtti állapottal, mivel csak mindezeknek összevetéséből tűnhet ki, mennyire alaposak a közép Tisza medrének elfajulása iránt felmerült aggodalmak ? és hol szükséges leginkább emberi erővel is elősegíteni a meder fejlődését ?

Nevezetesen szükséges a vizsgálatot a következő kérdésekre kiterjeszteni:

1. Mennyiben változtak meg a Tisza medrének legnagyobb mélységei a szabályozás megkezdése óta ? És ezekből a változásokból, t. i. a mélyedésekből vagy emelkedésekből, mit lehet a közép Tisza medrének fejlődésére következtetni?

Egyedül a meder legmélyebb pontjainak változásaiból azonban nem lehet a mederfenék fejlődésére biztosan következtetni, szükséges ennélfogva megvizsgálni azt is, hogy:

2. Mennyire változtak a kisviz, azaz a 0 viz és a természetes partokig érő, azaz a -J- 5 m. vízállás alatti meder- szelvények középmélységei ?

De mivel még ezekből sem lehet a meder szelvényének fejlődésére biztos következtetést vonni, szükséges még megvizsgálni, hogy:

3. Mennyire változott a mederszelvény területe? még pedig részletesebb tájékozás uyerhetése végett mennyit változott a 0 és mennyit a + 5 méter vízállások alatti szelvény- területek ?

Ezekből már némi biztossággal lehet ugyan a mederfejlődésére következtetni, de még biztosabban következtethetünk, ha tekintetbe vesszük a keresztszelvényeknek megfelelő hosszaságokat is, vagyis ha megvizsgáljuk, hogy:

4. A meder fejlődése által mily tömegű föld hozatott mozgásba a 0 és + 5 méter vízállás alatti szelvényekben ?

Azonban még mindezekből sem lehet a nagyvizek lefolyásának kedvező vagy kedvezőtlen alakulására minden kételyt kizárólag következtetni és erre való tekintetből szükséges még azt is megvizsgálni, hogy:

5. Mily magasságú vízállások mellett folytak le a Tokajnál + 5 métert meghaladó nagyvizek a szabályozás megkezdése előtt, továbbá 1881 előtt és után ?

Ezeken kivül a kitűzött feladat lehető biztos megold- batása czéljából megvizsgálandó:

6. Mily arányban képződtek az átmetszések? Ebből t. i. ki fog tűnni, hogy ha egyéb körülmények is kívánnák, hol szükséges az átmetszések fejlődését emberi erővel is elősegíteni ?

7. Mily sugaru és hosszúságú kanyarok fordulnak elő a felső, közép és alsó Tisza folyásának medrében ? Mert minél több és élesebb kanyarja van valamelyik folyamszakasznak, annál kevésbé közelíti meg annak a szakasznak fejlődése a szabályos állapotot.

8. Mely szakaszban fordul elő aránylag legtöbb veszélyes partszakadás? Ugyanis minél több partszakadás van valamely szakaszban, az a szakasz annál több védelmet kíván, és más szakaszszal szemben e tekintetben hátrányban van.

9. Mely szakaszban képződik legtöbb zátony és sziget ? Mivel a zátony- és szigetképződések mérvei mutatják, hogy az illető folyamszakasznak alakulása mennyire állapodott már meg ?

10. Mely szakaszban szokott legtöbb jégdugulás előfordulni? Mivel a jégdugulások állandó helyének számából szintén lehet némi következtetést vonni az illető folyamszakasz szabályos állapotára.

A vízrajzi osztály abban a nézetben van, hogy mind e kérdések megvizsgálásából, megfejtéséből és eredményeinek összevetéséből elég biztosan meg lesz állapítható, hogy a közép Tisza elfajuló állapotban van-e?

Különösen ki fog tűnni, hogy a közép Tisza fejlődése mily arányban áll a szomszédos felső és alsó Tisza fejlődésével ? Valamint az is ki fog derülni, hogy melyik szakaszon szükséges ez idő szerint a Tisza medrének fejlődését leginkább elősegíteni ?

Mielőtt azonban a fenti egyes kérdések részletes fejtegetésébe bocsátkoznánk, röviden elősoroljuk azokat az adatokat, melyek feladatunk megoldásánál részben rendelkezésünkre állottak, részben újonnan összeállittattak.