Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A VÍZRAJZI osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről. 18 9. Mely szakaszban képződik legtöbb zátony és sziget ? A zátonyok és szigetek képződése szintén nem részesülvén nyilvántartásban, sem azokat 631 kilometer hosszban fel nem vehetvén, szintén csak a társulatok és községek utján szereztettek be az erre vonatkozó adatok; a beérkezett jelentések pedig az illető kir. folyammérnöki hivatalok által átvizsgáltattak. * Az igy begyült jelentésekből úgy látszik, hogy a fokaji szakaszon kevesebb zátony és sziget fordul elő, mint az alsó szakaszokon; ezek közt pedig a szolnoki szakasz kedvezőbb, mint a szegedi, a hol aránylag legtöbb zátony- és szigetképződés fordul elő. 10. Mely szakaszban szokott legtöbb jégdugulás előfordulni? E kérdésre vonatkozólag a beérkezett jelentések azt mutatják, hogy minden élesebb kanyarban többé-kevésbé megakad a jég levonulása, de ez a viz lefolyását lényegesen nem akadályozza. Miután pedig a szolnoki szakaszon legkevesebb éles kanyar fordul elő, úgy látszik, hogy a jégmegakadás tekintetében a szolnoki szakasz legkedvezőbb állapotban van. A veszélyes jégdugulások tekintetében pedig a tokaji szakasz látszik legkedvezőtlenebb állapotban lenni, és legkedvezőbbnek a szegedi szakasz. A mi azt a kérdést illeti, hogy a 7711 számú szolnoki alsó átmetszés által elvágott kanyar megromlott állapota szintén egyik okozója volt-e az 1886. évi szolnoki jégtorlódásnak? Erre nemmel kell felelni egyszerűen abból az okból, mivel a jégtorlódás Szolnok városon alul kezdődött, a kérdéses kanyar pedig Szolnok városon felül fekszik 1—2 kilométerre. Ha e kanyarnak állapota, t. i. hozzájárult volna a szolnoki jégtorlódás létrejöttéhez, akkor vagy magában az elvágott kanyarban, vagy az elvágott kanyarnak alsó végén, a 77 11 számú átmetszés alsó torkánál levő kanyarban akadt volna meg legelsőbben a jég; holott nem itt, hanem 8—4 kilométerrel alantabb akadt meg, kétségtelen jeléül annak, hogy a Szolnok város alatti és nem feletti körülmények következtében keletkezett a jégtorlódás. 11. A megejtett vizsgálatok és összehasonlítások eredményei a következőkben foglalhatók össze: A tokaji szakaszon fejlődött ki legkedvezőbben a 0 viz alatti keresztszelvények középmélysége; a +5 m. vízállás alatti keresztszelvények területe; a 0 és +5 m. vízállások alatti mederszelvényekből elmosott földtömegek mennyisége; úgyszintén legkedvezőbb a tokaji szakasz állapota a nagyvizek lefolyásának magasságait, az átmetszések fejlődését, a veszélyes partszakadások hosszát és a zátony- s szigetképződéseket tekintve. Továbbá középszerű fejlődést mutat e szakaszon a + 5 m. vízállás alatti keresztszelvények középmélysége és a О viz alatti keresztszelvények területe. Legkedvezőtlenebbül fejlődött ki e szakaszon a meder legnagyobb mélysége, úgyszintén a mederkanyarulatok számát és élességét tekintve, valamint a jégmenés megakadása és megdugulása tekintetében is e szakasz állapota a legkedvezőtlenebb a vizsgálat alá vett három folyamszakasz közül. A szolnoki szakaszon fejlődött ki leglcedvezöbben a meder legnagyobb mélysége, a + 5 m. vízállás alatti keresztszelvények középmélysége és a 0 viz alatti keresztszelvények területe ; úgyszintén e szakasz állapota a legkedvezőbb az éles kanyarok száma és hossza tekintetében. Továbbá e szakaszon középszerűen fejlődött ki a 0 vízállás alatti keresztszelvények középmélysége; és e szakasz állapota közbtil áll a nagyvizek lefolyásának magasságait tekintve, valamint a veszélyes partszakadások hossza, a zátony s szigetek képződése és a veszélyes jégdugulások tekintetében. E szakaszon fejlődött ki legkedvezőtlenebbül a +5 m. vízállás alatti keresztszelvények területe, valamint a 0 és 4- 5 m. vízállások alatti kereszt- szelvényekből elmosott földtömegek mennyisége e szakaszon látszik legkevesebbnek, úgyszintén az átmetszések e szakaszon képződtek ki legkevésbé. A szegedi szakasz állapota legkedvezőbb a veszélyes jégdugulások tekintetében. Továbbá e szakaszon középszerű fejlődést mutat a meder legmélyebb pontjainak mélysége, a -f- 5 m. vízállás alatti keresztszelvények területe, a 0 és -+-5 m. vízállások alatti keresztszelvényekből elhordott földtömeg mennyisége, úgyszintén közbül áll az átmetszések képződését, az éles kanyarok számát és hosszát tekintve. E szakaszon fejlődött ki legkedvezőtlenebbül a 0 és +5 m. vízállások alatti keresztszelvények középmélysége a 0 viz alatti keresztszelvények területe; szintén e szakasz állapota a legkedvezőtlenebb a nagyvizek lefolyásának magasságai, a veszélyes partszakadások és a zátony- s szigetképződések tekintetében. 12. A tokaji, szolnoki és szegedi folyamszakaszok közül melyik fejlődött ki legkedvezőbben ? és melyiknek fejlődése maradt el leginkább ? A folyamszakasz kedvező fejlődésének megítélésénél általában felvehető, hogy valamely folyamszakasz annál kedvezőbben fejlődött, minél nagyobb a keresztszelvények középmélységeinek és területeinek növekedése, valamiut ezekkel kapcsolatban minél nagyobb az elmosott földtömeg mennyisége ; továbbá minél inkább kifejlődtek az átmetszések és minél egyenletesebb és alacsonyabb magasságokban történik a nagyvizek lefolyása; ezenkívül minél kevesebb és rövidebb éles kanyar, minél kevesebb zátony és sziget fordul elő a szakaszon. Annak a szakasznak fejlődése és állapota mondható e szerint legkedvezőbbnek, mely mindezen 10 különböző szempontból tekintve legkedvezőbb arányt mutat, és annál kedvezőbb, minél több követelménynek felel meg ezek közül. Ily szempontból tekintve a szóban levő három szakaszt, a legfelső tokaji szakasz fejlődése mondható legkedvezőbbnek, a szolnoki, vagyis a közép tiszai szakasz fejlődése pedig középhelyet foglal el a két szomszédos szakasz fejlődésének előhaladása között. Minthogy azonban a kedvező fejlődés ismertető mértékéül felvett követelmények egymás közt nem teljesen egyenértékűek és különböző nyomatékuknak egymáshoz való viszonya számokban ki nem fejezhető; minthogy továbbá a meder kedvező fejlődésének mégis csak legbiztosabb jele a természetes talajba beágyazott anyamedernek 0 és 4-5 m. viz alatti szelvényeiben mutatkozó mélyedése és bővülése, kapcsolatban a nagyvizek lefolyásának egyenletes s alacsonyabb magasságaival és az átmetszések képződéseivel, biztosabb eredmény nyerése végett tekintsük a szóban levő szakasz fejlődését csakis ebből a 6 követelmény szempontjából. Azt látjuk azonban, hogy ez esetben is, azaz a legnagyobb nyomatékkai biró követelmények szempontjából is, a tokaji szakasz fejlődése mondható legkedvezőbbnek, a szegedi szakaszé legkedvezőtlenebbnek, a szolnoki, vagyis közép tiszai
