Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)

Tartalom

10 A VÍZRAJZI osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséről. tömegek; és ezután a folyók felső szakaszain lefolyó másod- perczenkinti víztömegek összegét összehasonlítván a gyomai szakaszon ugyanazon alkalmakkor tényleg lefolyt másodper- czenkinti víztömeggel: ismeretessé fog válni, hogy mind a három vízállásnál mennyivel fogyott meg a másodperczenkinti víz­tömeg Gyománál? és ez eljárást kiterjesztvén az 1884., 1885. és 1886-ban észlelt, ily czélnak megfelelő vízállásokra is, a másodperczenkinti víztömegek lefolyás közbeni hátramaradásá­nak aránya lehető pontossággal ismertessé fog válni. 5. Ezek után feltesszük a legrosszabb esetet, azt t. i. midőn a nevezett folyók felső szakaszairól egy időben rohan­nak le a maximális víztömegek a gyomai szakaszra; és miután ismerjük a lefolyás közben létrejövő hátramaradás arányát, ismeretessé fog válni a Gyománál legrosszabb esetben várható maximális másodperczenkinti víztömeg. 6. Minthogy tehát ezek szerint ismerni fogjuk a Gyo­mánál várható maximális másodperczenkinti víztömeget, ugyanennek vizszinesését és a gyomai szakasz kereszt- szelvényét, mindezekből már ki lesz számítható az a magas­ság, melyre Gyománál a várható maximális víznek fel kell emelkednie, hogy az ottani vizszinesésnél lefolyhasson. A mi kutatásunk végczélja, hogy belőle előre megtudhassuk, nem-e fog ez a magasság a gyomai szakaszon létező védtöltések biz­tonságára veszélyes lenni? 7. Ugyanez alkalommal, a mennyiben a jelen tanulmány keretébe beilleszthető, kipuhatolandó az is, hogy a védgátok kiépítése és az átmetszések megbővitése folytán, mennyiben gyorsult meg a Kőrösök nagyvizeinek lefolyása? A kisviznek észlelésénél arról győződött meg a vízrajzi osztály, hogy igen csekély esésű szakaszon a vizszinének eddigi szokás szerinti legpontosabb fixirozása sem elegendő pontos; minélfogva szükséges a vizszin fixirozásánál más pon­tosabb eljárást követni. Erre igen alkalmasnak látszik az auilin-porral bedör­zsölt vessző, mely csőbe téve, az illető szakasz helyszínén egy czölöpre erősittetik; a csőben felemelkedő viz ugyanis az ani­lines vessző színét erősen megváltoztatja és az árvíz színének magasságát élesen és tartósan mutatja az árvíz leapadta után is. Még nagyobb biztosság végett ily vizszin-mutató legalább is négy állítandó fel, minden szakaszon, hol a viz lefolyásai észlelteinek, úgy mint a folyó mindkét partján a szakasz kez­detén és végén. A Kőrösök öt szakaszán ily szerkezetit vizszin mutatók már fel vannak állítva, de felállításuk óta még nem volt nagy viz és igy alkalmazhatóságuk gyakorlatilag még nincs kipró­bálva. A magasabb vizek tavalyi kimaradása folytán a fent körülirt kutatások nem voltak tavaly befejezhetők; minélfogva a Gyománál várható legmagasabb árvíz magasságának meg­állapítása is e folyó évre maradt. Í Az egyesült Kőrösöknél a múlt évben még nagy terje­delmű vízrajzi felvételek is teljesittettek a gyulai kir. folyam­mérnöki hivatal közreműködésével, a vízrajzi osztály felügye­lete alatt. E felvételeknek az volt a főczélja, hogy a Kettős- és Í Hármas Kőrös medrében az 1879-iki első felvételek óta létre­jött változások felderíthetők legyenek; czélja továbbá: a neve­zett folyón oly szakaszokat megállapítani és állandó jelekkel kitűzni, melyek a másodperczenkinti víztömegek kiszámítására alkalmasak, hogy ezentúl a nagyvizek lefolyásai ott pontosan észleltetvén, másodperczenkinti vizemésztéseik legalább számí­tás utján adandó alkalommal pedig közvetlen sebesség-méré­sek által megállapíthatók legyenek. Nevezetesen a következő felvételek teljesittettek: 1. A Körös folyó lioszszelvénye a Fehér- és Fekete-Kőrö­sök egyesülésétől a Tiszába való ömlésig 130 kilométer hossz­ban felvétetett; és ennek alapján a kettős- és Hármas-Kőrös­nek hoszszelvénye egybe állíttatott, melyben a meder 1878. és 1886-ik évi feneke a mindkét parti természetes földszin magassága és az 1855. s 1881-ik évi nagy- és kisvizek ki vannak tüntetve. 2. Minden kilométernél felvétetett a folyó keresztszel­vénye töltéstől töltésig. Az átmetszésekben pedig — azok hosszához képest — 2—3 keresztszelvény vétetett fel általában; a 45., 44., 43., 40., 38/39., 23. és a 18a. számú átmetszések­ben pedig 500 méterenként 600 méter szélességben vétettek fel a keresztszelvények. Felvétetett továbbá a folyó viz- emésztésének megállapithatása végett négy helyen 10—10 keresztszelvény. Összesen 273 keresztszelvény van e szerint felvéve, melyekből 135 szelvény fel is van rajzolva és 138 e folyó évben lesz felrajzolandó. 3. Múlt év szeptember hó 16-án déli 12 órakor a Kettős- és Hármas-Kőrös egész hosszában, egymástól mintegy két kilométer távolságokban, összesen 70 helyen fixiroztatott a kisviz színe és magassága a legközelebbi fixpontokból bemé­retett. Az igy észlelt kisviz a folyó hoszszelvényeiben fel is rakatott. 4. Az egyugyanazon időben lefolyásra kerülő vízmennyi­ségek kiszámithatása végett a Fehér-, Fekete-, Sebes- és Hármas- Kőrösön, összesen öt helyen, múlt év deczember havában a kisviz szine fixiroztatott és az akkor lefolyt másodperczenkinti víztömegek kiszámíttattak. Ily vizszin-fixirozás és viztömegkiszámitás — a mint már előbb kiemeltetett — még legalább is kétszer lesz ismét- lendő arra alkalmas magasságú vizek beálltával. V. A közép Tisza fejlődése. A Szolnok-csongrád-tiszabalparti ármentesitő társulat 1886. évi február 21-iki választmányi ülésének megbízásából, a társulat elnöke egy felterjesztést intézett a közmunka- és közle­kedésügyi m. kir. ministeriumhoz, a melyben felhívja a minis­terium figyelmét „a közép Tisza aggasztóan elfajuló állapotára“, és kéri a jelen helyzet javítása iránti intézkedést. Ez ügyet a tiszavölgyi társulat központi bizottsága is 1886. évi május 3-án tartott ülésében tárgyalván, szintén intézett a ministeriumhoz ez ügyben felterjesztést, melyben a kérdéses mederszakasz állapotát megvizsgáltatni, s azon — a mennyiben az az egész Tisza meder-szabályozására nézve megalkotott általános programm keretén bellii lehetséges, — a szükséges javítások megtételét mielőbb elrendelni kérte. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium 19,639/1886. számú rendeletével az erre vonatkozó összes ügyirato­kat azzal az utasítással adta ki a vízrajzi osztály vezetőjének, hogy a felhozott panaszok tekintetében a helyszínén szerzendő tapasztalatok alapján tegyen véleményes jelentést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom