Vízrajzi Évkönyv 1., 1886 (Budapest, 1887)
Tartalom
A vízrajzi osztálynak jelentése 1886-ik évi működéséből. 11 A felhozott panaszok röviden abban foglalhatók össze, hogy a közép Tisza állapota 1881 óta megromlott és aggasztóan elfajuló állapotban van, mégis a helyett, hogy a közép Tisza vétetnék kotrás alá, azok az a nélkül is mindig javuló felső Tiszán foganatosíttatnak a közép Tisza veszélyére. Miután azonban a panasz utolsó részének téves értesülésen való alapulása a szolnok-csongrád-tiszabalparti társulathoz 19,639/1886. sz. alatt intézett ministeri leiratban már ki van mutatva; sőt ugyanabban a leiratban az is kilátásba van helyezve, hogy legkésőbb 1889-ben a közép Tiszán is meg fognak indittatni a rendszeres mederszabályozási munkák; ennélfogva a vízrajzi osztály feladata tulajdonképeu annak megvizsgálásában áll, hogy a közép Tisza állapota 1881. év óta megromlott-e? és általában elfajuló állapotban van-e? De a közép Tisza fejlődéséről csak úgy nyerhetünk határozott véleményt, ha nem csak a közép Tisza (szolnoki szakasz) mostani állapotát vizsgáljuk meg, hanem a vele szomszédos felső és alsó, vagyis a tokaji és szegedi szakaszok állapotát is; azonkívül szükséges e három szakasz mostani állapotát összehasonlítani a szabályozás megkezdése előtti állapottal; mivel csak mindezeknek összevetéséből tűnhet ki, mennyire alaposak a közép Tisza medrének elfajulása iránt nerlilt aggodalmak? és hol szükséges leginkább emberi ’ is elősegíteni a meder fejlődését? vízrajzi osztály tehát vizsgálat alá vette a szolnoki kivlil a tokaji és szegedi szakaszt is és különösen "etkező kérdésekre terjesztette ki tanulmányát és elyeknek megejtésénél alapul szolgáltak: a ■“.zdése előtt felvett tiszai térképek, liossz- és vizállási jegyzetek; továbbá az utján, az akkori állapothoz képest íz 1884-ben felvett hossz- és keresztévi vízállások kimutatásai; végül zve a tokaji, szolnoki és szegedi ítései; a partszakadások, zátony- .ra nézve pedig a Tisza mentén és a fentnevezett három folyainza fejlődése minden oldalról t közben követett eljárás, >s leírása külön müveletiező kérdések vizsgálnennyiben változtak e változásokból, közép Tisza «zol2. Mennyire változtak meg a kisviz, az az a 0 viz alatti és a természetes partokig érő, vagyis a + 5 m. vizállás alatti mederszelvények középmélységei ? A véghezvitt számítások eredménye azt mutatja, hogy a három szakaszban összesen 365’6 kilométer hosszban mélyedéit a 0 viz alatti szelvény középmélysége, és 2555 kilométer hosszban fogyott. Még pedig a szolnoki szakaszon 9'6%-kal kedvezőbben fejlődött a 0 viz alatti középmélység, mint a szegedi szakaszon, de 5-9°/o-kal hátrább maradt a tokaji szakasz fejlődésénél. A -f- 5 m. vizállás alatti keresztszelvények középmélységei pedig a három szakaszban összesen 352-8 kilométer hosszban növekedtek, és 278-3 kilométer hosszban fogytak akként, hogy a szolnoki szakaszon a fejlődés e tekintetben 22-6°/o’kal kedvezőbb, mint a szegedi, és 4T°/0-kal kedvezőbb mint a tokaji szakaszé. 3. Mennyire változtak a 0 viz alatti, és a természetes partokig érő + 5 m. vizállás alatti mederszelvények területei ? A megejtett számítások azt tanúsítják, hogy a 0 viz alatti mederszelvények területei a három szakaszon összesen: 482'3 kilométer hosszban növekedtek, és 148’8 kilométer hosszban fogytak olyképen, hogy a szolnoki szakaszon 146%-kai kedvezőbb a fejlődés, mint a szegedi, és 24%-kai kedvezőbb, mint a tokaji szakaszon. A -f 5 m. vizállás alatti mederszelvények területei pedig a három szakaszon összesen 490-0 kilométer hosszban növekedtek, és 141T kilométer hosszban fogytak akként, hogy a szolnoki szakasz fejlődése e tekintetben 4’3%-kal maradt hátrább, mint a szegedi szakaszé, és 6‘0%-kal hátrább, mint a tokaji szakasz fejlődése. 4. A meder fejlődése által mily tömegű föld hozatott mozgásba ? A véghezvitt számítások az mutatják, hogy eltekintve az átmetszésekben megmozdított és belőlük, valamint a mellékfolyók hordalékából ismét lerakodott földtömegektől, mind a bárom szakaszban a 0 viz alatti szelvényekben összesen mintegy 48.571,000 köbméter földtömeg mozdittatott el helyéből; azonban az összes lerakodás 7.244,000 köbmétert tesz ki; tehát mintegy 41.327,000 köbméter földtömeg vehető végképen elmosottnak. Még pedig a szolnoki szakaszon legkevesebbet mosott el aránylag a Tisza vize, kilométerenként körülbelül 20,400 köbméterrel kevesebbet, mint a szegedi szakaszon, és mintegy 36,000 köbméterrel kevesebbet, mint a tokaji szakaszon. A + 5 m. vizállás alatti keresztszelvényekben pedig megmozdittatott a három szakaszon összesen mintegy 75.737,000 köbméter földtömeg, de az összes lerakodás a mederben 8.595,000 köbméter, és igy 67.142,000 köbtömeg tekinthető végleg elsodortnak. A szolnoki szakasz fejlődése maradt leg- hátrább e tekintetben, t. i. kilométerenként mintegy 64,300 köbméterrel kevesebb mosatott el e szakaszon, mint a szegedi szakaszon, és 125,600 köbméterrel kevesebb, mint a tokaji akaszon. 5. Mily magasságú vízállások mellett folytak le a Tokaj- 5 métert meghaladó nagyvizek a szabályozás előtt és 1881, s után ? ‘30/56-ik évi (szabályozás előtti) és az 1876/86-ik ' viz feletti magasságainak összevetéséből 2*
