A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 33., 1924-1927
Tartalomjegyzék
6 sen aluli volt. A március közepén, a hóolvadás nyomán fellépő áradás sem volt tartós és egész június közepéig alacsony és közepes vízállások váltakoztak. Június közepén kezdődött meg az osztrák Dunán az áradások sorozata, melyek több mint egy hónapon át — egymás sarkára hágva s az alsóbb szakaszokon egymást utolérve — állandóvá tették az árvízveszélyt. Az első árhullám június 17-én kulminált Steinnél + 384 cm magassággal, 19-én pedig Pozsony- nál + 572 cm magassággal. Budapesten ez az árhullám nem okozott kulminációt, mert mielőtt ez beállhatott volna, már utolérte a második árhullám, mely június 21-én Steinnél 362 cm-rel, Pozsonynál pedig 23-án 595 cm-rel tetőzött. Budapesten a két árhullám egybeolvadása a kulmináció kitolódásában nyilvánult meg s az csak 26-Ttn következett be 637 cm vízállás mellett. Pár napi lassú apadás után az Inn ismét erősen megáradt s a Passaunál közel 6 méter magasságra emelkedett árhullám 28-án Stein mellett 366 cm-el a harmadik tetőzést idézte elő, mely Budapesten a közben már 620 cm-re leapadt árvízszint újból 634 cm-re szöktette fel. Július 4-én Steinnél újabb, + 349 cm-ig emelkedő kisebb árhullám lépett fel, melynek levonulása azonban csak Pozsonyig kísérhető figyelemmel, mert Komáromnál már utolérte az Inn újabb áradása révén beállt ötödik árhullám. Közel 2 méteres apadás után ugyanis július 6-án a Duna vízállása Passaunál ismét 5 méter fölé emelkedett s az ebből eredő ötödik árhullám a negyediket Komáromnál utolérte, ott július 8-án 626 cm-es, Budapesten pedig július 9-én 603 cm-es tetőzést eredményezett. Két napi apadás után következett be Passaunál július 12-én a hatodik, az előzőknél is magasabb kulmináció, mely 628 cm magasságot érve el, Budapesten július 17-én 625 cm-ig emelte az előzőleg már 580 cm-re leapadt vízszint. A Duna Budapest alatti szakaszán ezek az egymást sűrűn követő árhullámok már teljesen egybeolvadtak és hosszantartó, csekély ingadozást mutató magas árvízszint eredményeztek. Mohácson az árvíz július 2-án érte el legnagyobb magasságát 687 cm-el és csak 13 cm-el maradt alatta az 1897-ben észlelt 700 cm-es maximális magasságnak. Ezután a vízszin néhány cm-el lesűlyedt, ami a jugoszláv területen, az apatini öblözet- ben július 3-án történt gátszakadás következménye volt. A néhány nappal később folytatódó lassú áradás július 17-én 670 cm-el tetőzött s innen kezdve a víz lassú apadásnak indult. A magyar határtól lefelé eső Dunaszakaszon ez az árvíz az eddig észlelteknél magasabb színvonalat ért el. A júliusi árvízsorozat levonulása után a felső Dunán csak rövid szünet volt. Augusztus elején már újabb árhullám jelentkezett az ország határán, mely augusztus 7-én Budapestnél 621 cm-el hat hét alatt a hetedik kulminációt okozta. Ezzel azonban ki is merült az árvízsorozat s innen kezdve az év végéig állandóan közepesen aluli vízszin ele észleltettek, az év utolsó hetében jégzajlással egybekötve. 1927. Az erősen árvizes 1926. évvel szemben ez az év a magyar Dunán árvédelmi szempontból a lehető legkedvezőbb volt, mert a vízállás sohasem emelkedett felül a 7 hydrográdon. Budapesten az évi maximális vízállás április hóban lépett fel 495 cm-el, tehát az alsó rakodópartok ez év folyamán egyszer sem kerültek víz alá. ősszel is csak egy egész jelentéktelen kis árhullám vonult le a Dunán szeptember utolsó és október első napjaiban, de ennek magassága még az április árhullámét sem érte el. A jégviszonyok is kedvezőek voltak. A balparti mellékfolyók csekély jege február 20—26. közt vonult le, egyébként az év első felében a Duna jégmentes volt. Decemberben a korán beállt fagy már 18-án megindította a jégzajlást, 22-én a déli országhatártól már Bajáig befagyott a Duna s az év végéig már Dunaföldvárig terjedt az álló jég. 2. Tisza. A Tisza vízállásai a legutóbbi négy év alatt az átlagnál alacsonyabbak voltak, egyedül az 1926-os évben emelkedtek némileg az utolsó 50 év átlaga fölé. De még ennek az évnek legnagyobb árhulláma, az október—novemberi sem emelkedett felül a közepes magasságon. A Tisza folyó legjellegzetesebb észlelő állomásain a középvizek kialakulását az alábbi táblázat tünteti fel: A mérce-állomás neve Az évi közepes vízállás cm-ben Átlagos középvíz 1876-1927 években 1924 1925 1 1926 1927 V ásáros-na mény 40 46 67-11 121 Tokaj... ................ 141 147 230 151 186 Szolnok .............. 168 154 309 173 203 Csongrád.. ............. 110 92 259 108 187 Szeged ... ... ... 169 143 306 150 231 Ha nem a közép, hanem a maximális évi vízállásokat vizsgáljuk, úgy kiderül, hogy a szóbanforgó négyéves ciklus legmagasabb árvize 1924 tavaszán vonult le a Tiszán s hogy ennek az évnek átlagai mégis alacsonyak, azt az év végén beállt igen alacsony vizek hatása okozta. A mérce-állomás neve Az évi legmagasabb vízállás cm-ben Ál 1876—1927 években észlelt legmagasabb vízállás 1924 1925 1926 1927 Vásáros-namény 734 774 686 426 + 900 (1888) Tokaj ......... ......... 802 845 710 534* + 872 « Szolnok ... ... ... 846 574 778 540-f 886 (1919) Csongrád... ... ... 869 582 773 497 + 929 « Szeged ... ... ... 870 681 759 488 + 916 « A ciklus legalacsonyabb vizei viszont az 1924. és 1925. évben mutatkoztak, ellensúlyozva a folyó tavaszi magas vízállásait. A mérce-állomás neve Az évi legalacsonyabb vízállás cm-ben Az 1876—1927 években észlelt legalacsonyabb vízállás 1924 1925 1926 1927 Vásáros-namény-200-218-146-154-224 (1923) Tokaj... ................-97-92-40-59-142 (1904) Szolnok ... ... ...-154-158-56-70-180 « Csongrád ...............-269-263-168-154-274 (1921) Szeged ...............-187-198-71|-84-226 « Az egyes évek vízjárása a Tiszán az alábbi volt: 1924. Január havi alacsony vízállás után februárban és márciusban kisebb áradások mutatkoztak, melyeket azután március utolsó s május első napjaiban két jelentékeny árhullám követett, melyek Szolnok alatt már úgyszólván egybeolvadva, közel 2 hónapig tartó magas vízállást idéztek elő, melynek tetőzése különösen az alsó szakaszon a maximális vizeket 5—10%-ig megközelítette. Január és február hónapokban a Tisza magyar szakasza végig be volt fagyva. Március 5-én indult meg a Körös-torkolattól lefelé a jégzajlás, csakhamar a felső szakaszon is megindult a jég s március 15-ére már az egész folyó jégmentes volt.
