A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 33., 1924-1927
Tartalomjegyzék
7 1925. Az év első felében túlnyomóan alacsony és közepes vízállásokat észlelhettünk, a hóolvadással kapcsolatos márciusi víz- szinemelkedés is jelentéktelen volt. Annál mozgalmasabb volt a folyó vízjátéka a második félévben. Július elejétől fogva egymást érték a kisebb-nagyobb árhullámok, melyek közül a legjelentékenyebb november derekán vonult végig a Tiszán, különösen Tokajnál érve el a maximumot megközelítő magasságot. Az év utolsó napján ismét elég jelentékeny árhullám lépett fel, mely az alsó szakaszon csak 1926 januárjában apadt le. Január havában a Tiszán álló és zajló jég mutatkozott váltakozva, mely február első felében lassankint, részletekben, baj nélkül elvonult. 1920. Az 1926. év vízjárása a Tiszán nagyon mozgalmas képet nyújt. Egymást érték a hullámhegyek és hullámvölgyek anélkül, hogy huzamos áradás vagy tartós kisvíz lett volna észlelhető. Bár az árhullámok nem emelkedtek különösebb magasságra, az évi közepes vízállást mégis jóval az átlag fölé emelték sűrű fellépésüknél fogva. Apróbb vízsziningadozzásoktól eltekintve például Szolnokon 13 különálló árhullám volt ez évben észlelhető. A legmagasabb vizeket az október végén levonult árhullám alkalmával észlelték. A Tisza jégzajlása ez évben jan. 11-én kezdődött s február első hetében fejeződött be. Álló jeget csak a Szolnok—Tiszafüred közötti szakaszon észleltek hosszabb ideig. 1927. Akár csak a Dunán, a Tiszán is az 1927-es év vízszegény volt és sem az egyes árhullámok magassága, sem az évi középvízállás nem érték el az átlagot. Március és november hóban volt egy-egy közepes magasságú árhullám, ezektől eltekintve, az év többi részében elég nyugtalanul ingadozó, de közepesen aluli és alacsony vízszinek váltakoztak. A jég ez évben már január folyamán eltakarodott a folyóról. 3. A Duna és Tisza mellékfolyói. 1924. A Rába folyón ez évben jelentékenyebb áradás nem mutatkozott s az évi átlag az eddig észlelt legalacsonyabbak közé tartozik. Ugyancsak alacsony volt a vízjárás a Dráva folyón is. A Tisza mellékfolyói közül a Bodrogon áprilisban, a Sajón és a Hernádon pedig márciusban volt igen jelentékeny, néhol a maximumot megközelítő áradás. A Kőrösök áprilisi árvize is igen magas fokot ért el, különösen a Kettős- és Hármaskőrösön. 1925. A Rábán november hóban jelentékeny árhullám vonult le, mely helyenkint (Körmend, Csécsény) túlhaladta az eddig észlelt legmagasabb vízállást. A Dráván ismét túlnyomókig alacsony vízállások uralkodtak, az évi átlag egyike a legalacsonyabbaknak. A Sajó és a Hernád vízállásai is jóval átlagon aluliak voltak. Emlékezetes a Kőrösök karácsonyi árvize, mely a román határon túl történt háromszoros gátszakadás folytán a Fehér- és Fekete-Kőrös deltájában 14.850 kát. hold területet árasztott el s jelentékeny károkat okozott Ezt az árvizet azonban inkább a kártevése teszi emlékezetess'er mint a magassága, mely jóval alatta maradt az 1919. évinek, mint azt az alábbi táblázat szemlélteti: A mérce-állomás neve Az évi legmagasabb vízállás cin-ben Az eddig észlelt legmagasabb vízállás 1924 1925 1926 1927 Békésgyula ... ... 570 613 500 400 672 (1919) Remete ............... 678 715 550 466 786 « Körösladány 607 618 486 293 714 « Békés. ........ ........ 752 776 620 688* 862 « Gyoma ... ... ... 776 756 638 424 873 « 1920. Sem a Duna, sem a Tisza mellékfolyóin ez évben különös- említésre érdemes jelenség nem merült fel. A vízállások úgy a maximumok, mint az évi középvízállások szempontjából az átlagok körül mozogtak. 1927. A Rába folyón ez évben előállott maximális vízállások nem érték el a két előző évben észlelteket, míg az évi középvízállás az átlag körüli volt. Hasonló volt a helyzet a Dráván is. A Szamos vízállásai az egész éven át a rendesnél alacsonyabbak voltak, míg a Sajón és Hernádon úgy a maximális, mint a középvizek az átlagoson felül emelkedtek. A Kőrösökön — mint a fenti táblázatból is látható — ebben az évben nem volt nagyobb áradás és az évi középvizek is meglehetős alacsonyak voltak. 4. A Balaton. 1924. Az 1924. évben a Balaton évi átlagos vízállása 30 cm-el magasabb volt, mint az előző évben. A maximális vízállás Siófokon május 30-án + 112 cm, a minimális pedig december 1-én + 69 cm volt, tehát a tó vízszinének ingadozása 43 cm volt az előző év 46 cm ingadozásával szemben. 1925. Az 1925. évben a Balaton évi átlagos vízállása 20 cm-el alacsonyabb volt, mint az előző évben. Siófokon a maximális vízállás május 24-én + 84 cm, a minimális pedig szeptember 4-én + 50 cm volt, tehát a tó vízszinének ingadozása 34 cm volt az előző év 43 cm-ével szemben. 1920. Az 1926. évben a Balaton évi átlagos vízállása 25 cm-el magasabb volt, mint az előző évben. Siófokon a maximális vízállás március 12-én + 100 cm, a minimális pedig október 22-én + 76 cm volt, tehát a tó vízszinének ingadozása 24 cm volt az előző év 34 cm-ével szemben. 1927. Az 1927. évben a Balaton évi átlagos vízállása 8 cm-el alacsonyabb volt, mint az előző évben. Siófokon a maximális vízállás április 14-én + 100 cm, a minimális pedig november 24-én + 54 cm volt, tehát a tó vízszinének ingadozása 46 cm volt az előző év 24 cm-ével szemben.
