A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 28., 1913
ELŐSZŐ. A Magyar Állam jelentékenyebb foly óiban észlelt Vízállások czímtí jelen évkönyv, az 1888-ik évben megindult kiadása óta, a megváltozott viszonyok hatása alatt többrendbeli változásokon ment keresztül. Az első és legjelentősebb változás történt az 1892-iki évfolyam megjelenésekor, amikor ugyanis a régibb időkről fennmaradt adatoknak egyes folyórendszerek szerint, 5—5 éves csoportokban való kiadása befejezést nyert s helyébe az ország egész vízrendszerét felölelő rendes évfolyamonkénti közlés lépett. Ez alkalommal egyszersmind a vízállások kialakulását előidéző légköri csapadékok adatai is helyhez jutottak a könyvben. Ugyanebben az évkönyvben lépett továbbá életbe az az újítás is, hogy a Vízállások és csapadékadatok számszerű táblái mellett azoknak grafikai ábrázolása is megindult, habár, a csapadékra vonatkozóan, nem is az összes észlelési anyagra kiterjedöleg, de mégis oly nagy mértékben, hogy az idevágó tanulmányozást ez lényegesen megkönnyítette. Figyelemreméltó formai változás volt az, a melyen az évkönyv az 1903-ik évben átment. Addig ugyanis az egyes táblák rovataiban az egymás után kővetkező folyók felülről lefelé haladó sorrendjében folyamrendszerek szerint tagozva s a mellékfolyók beömlése helyének feltüntetésével az ország összes mérczeállomásainak egy-egy havi időre terjedő vízállásai közöltettek, 1908 óta pedig egyszerűen a fenti sorrendben szedett egyes állomások egész évi vízállásai foglaltatnak a táblázatokban, minden tekintet ill. utalás nélkül az illető állomásnak az országos 'vízrendszeren belül elfoglalt helyzetére. Majdnem évente változott meg a Vízállások könyve a külső megjelenést, a terjedelmet illetőleg, természetes következéseképpen annak, hogy mind a vízmércze, mind pedig a csapadékmérö hálózat évröl-évre fokozatosan megbövül; a minek jellegzésére szolgáljon az, hogy míg az 1892. évben létezett . 183 vízmércze és 265 csapadékmérő állomás adatai 25 ívnyi szöveget (ill. számtáblát) és 17 rajzlapot igényeltek, addig az 1912-ik évfolyam, mely már 297 vízmércze és 1633 csapadékmérö állomásról számol be, nem kevesebb mint 70 ívnyi táblázat-szövegből áll és 20 nagy rajzlapot zár magába. Tekintetbe véve, hogy vízmércze-, de különösen csapadékmérö hálózatunk a kívánatos sűrűséget még korántsem érte el (sőt a nyugati államok terület szerinti dotácziójához is még igen távol van), könnyen belátható, hogy a hálózatok további kiépítésével hovahamarább bekövetkezik az az idő, a mikor (a nagy anyagi áldozatokról nem is szólva) a könyvnek szokatlan terjedelme miatt nehezen kezelhető, az óriási számtenger miatt pedig áttekintés híján szűkölködő adatrengeteget kapunk. Ezt az előrelátható kellemetlenséget óhajtottuk megelőzni a jelen kötetben hozott újabbi változással, melynek főbb részei a következők: 1. A leginkább lényegbe vágó újítás, mert jelentékeny költségmegtakarítással jár és a könyv kezelhetőségét, valamint az adatok áttekinthetőségét is fokozza, az, hogy a csapadékmérési adatok számszerű kimutatásai ezentúl nem közöltéinek; helyettük az áttekinthetőség érdekében kiterjesztjük a grafikai ábrázolást a hálózat minden egyes állomására, az egyes vízvidékek eredményezte vízállások pedig, úgy mint eddig, grafikai ábrázolással a völgy legalsó csapadékmérö állomásvonala alatt foglalnak helyet. i*
