A Magyar Állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 28., 1913
IV A csapadékmérési adatok számszerű táblácskái alsó keretében közölt általánosságok, mint: havi és évi összegek, esős napok száma és legnagyobb csapadék az új elrendezés szerint egy összevont táblázatos kimutatásban (B tábla) közöltetnek, mely völgyiiletek szerint csoportosítva, a fent felsoroltakon kívül még az állomások földrajzi szélességét, hosszúságát és tenger feletti magasságát tartalmazza, hivatkozással a vízgyűjtő terület térképi számára (vízgyűjtő részlet száma), mely alatt az illető állomás az 5—5 évenkint egyszer melléklendő térképen feltalálható. Ugyanebben a kimutatásban megjelöltetnek (T betűvel) azok az állomások, melyek a csapadékadatokat naponkint táviratilag küldik be a vízrajzi osztályhoz. 2. A jelen kötetben megkezdi a Vízrajzi osztály ismét a csapadék eloszlását láttató izohyétás térképek közreadását, a mi a Vízrajzi Évkönyvnek 1903-ban történt beszüntetésével, sajnos, megszakadt. Miután ugyancsak az Évkönyvek elmaradása óta az illető évek csapadék- és vízviszonyairól szóló összefoglaló jelentések sem adattak ki többé, e tekintetben is ebben a kötetben kívántuk visszaállítani a régi rendet, még pedig olyképen, hogy a folyó (1913.) évre vonatkozóan a csapadékokról részletes jelentést közlünk, az elmaradt 10 évre vonatkozóan pedig a rendelkezésre álló helyhez mért rövid összefoglaló áttekintést adunk a vízállás és csapadékviszonyokban észlelt legjellegzetesebb mozzanatokról. 3. Áttekinthetőbbé és világosabbá teendő az egyes évfolyamokban közzétett csapadékadatokat, azt a további újítást léptettük életbe ezzel a kötettel, hogy az évi csapadékokat ábrázoló izohyétás térkép mellett egy ugyanilyen mértékű »Eltérések térképéinek nevezett másik térképet mellékelünk, mely ugyancsak nivóvonalakkal feltünteti (± százalékokban) azokat az eltéréseket, a melyekkel a folyó év csapadékösszege a hosszabb időre (egyelőre 20 évre) visszamenőleg észlelt évi csapadékok átlagértékét meghaladta vagy alul maradt rajta. Az egyes évek csapadékviszonyainak gyors áttekintésére, jelentőségének megítélésére, valamint majdan az ország csapadékviszonyainak a folyóvizekre való kihatását is felölelő törvényszerűség tanulmányozását ez az új melléklet — azt hisszük — hathatósan fogja előmozdítani. 4. Az előző kötetekben foglalt »csapadékmérö állomások betüsoros névjegyzéke« az új kötetekben is megmarad, még pedig j>A tábla* czímen s mutatja az állomások nevén kívül a vármegye nevét, a melyhez az állomások tartoznak, a csapadékmérö hálózat térképén szereplő sorszámot, valamint, vastagabb betűkkel szedve, azokat az állomásokat, a melyekről az észlelt csapadék részletes számbeli adatai az Országos meteorológiai és földmágnességi intézet évkönyveiben feltalálhatok. Nem zárhatjuk le ezeket a sorokat a nélkül, hogy őszinte köszönetét ne mondjunk azoknak a munkatársaknak, a kik a hivatalos kötelesség határán túlmenő ügyszeretettel ezen kötetnek az új beosztásban való méltó megjelenését elősegítették. Névszerint: Héjas Endre, az Orsz. meteor, és föld- magn. intézet adjunktusa a csapadéktérkép megszerkesztésében és a f. évi csapadékviszonyok leírásában, Pálffy Tihamér, kir. főmérnök és Zuber Ferencz, kir. mérnök az előző évek csapadék- és vízviszonyainak ismertetésében, Wabitsch Antal, kir. térképész pedig a csapadékhálózat térképének és a táblázatos kimutatások összeállításában működtek közre. Budapest, 1914 október havában. Az Országos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztálya. Hajós Sámuel, ministeri osztálytanácsos.
