AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - P. Vásárhelyi Judit: Balassi Bálint zsoltárfordításainak forrásai

Balassi Bálint zsoltárfordításainak forrásai P. VÁSÁRHELYI JUDIT A Balassa-kódex

1 99. lapján a következő, már sokak által idézett bejegyzés olvasható: „Meg vadnak ennehanj I[sten]hezvalo énekek, kiket a psalmusokbolis magatulis szerzett, ki mindenestülis tiz. Azok mas könyvben uadnak, nemis adgia azokat ki, medig töb psalmust nem forditt meg azokhoz. Azért euilagi éneket a Iephtes Historiayatul el ualva kimegnem kész..." Valószínűnek tartjuk, hogy a Psalmorum sacrorum Davidis libri quinque duplici poetica metaphrasi,... Latiné expressi Theodoro Beza Vezelio et Georgio Buchanano Scoto autoribus ... eiusdem Buchanani Tragoedia, quae inscribitur Iephtes' című, több kiadást megért összeállítás lehetett az a könyv, amely Balassi kezében is járt. Ebben egymás mellett adták ki a két költő zsoltárparafrázisait. Mindegyik zsoltár kétkét szövegben olvasható, amint azt a könyv belső címlapja is jelzi: „.. .addita praeterea duplici Latina versioné ex Hebraeis: una paraphrastica, altera astrictiore". A bal oldalon Beze szövege áll. A zsoltár száma után Argumentum et usus következik. Ennek szövege átnyúlik a páros lapokra is, majd a bal oldalon két Béze-parafrázis olvasható: egy prózában, egy pedig versben. A könyv páratlan lapjain, azaz a jobb oldalon, a Buchanan-részen található a zsoltár Interpretation prózában, majd Buchanan verse. A kötet végén ugyanakkor ott van Buchanan Jephthes című tragédiája is, amelyet Balassi az 1580-as évek végén magyarra fordított. Ez volt az az időszak, amikor tudatosan kísérletezett bizonyos műfajok magyar nyelven való megteremtésével. A Balassa-kódex idézett megjegyzése szerint a. Jephthes fordításával egy időben további magyar nyelvű zsoltárok elkészítésével is foglalkozott. Az általa magyarított öt zsoltár Dávid király életének különböző sorsfordulóihoz kapcsolódik: - a 27-ben Dávid a veszedelem napján való bizakodását és vigasztalódását foglalta versbe; - a 42. zsoltár idegen földön való bujdosása idején keletkezett; - az 54. zsoltár segítségkérése Sámuel könyve 3. részének 19-20. verséhez kapcsolódik, amikor a Saul elől bujdosó Dávid rejtekhelyét a Zifeusok elárulták Saulnak; - a 148. zsoltár „coelesti ardore" szólítja fel Isten dicsőségének zengésére az összes teremtményt a földön; - s végül az 51. zsoltár, a költő legutolsó verse Dávid bűnvallása és könyörgése. 413