AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Spes és Fides feliratú allegorikus nőalakkal díszített könyvkötések az Országos Széchényi Könyvtárban

aus dem 70. Busspsalm, auf beiden Decken. Unten das Monogramm des Künstlers, I. B."

12 A kötet jelzete és tartalma: App. H. 1767. Koll. 1.: PARADIN, Guillaume: De antiquo statu Burgundiáé über. (Cum aliis aliorum opusculis.) - Basileae [Johann Herwagen, 1550?] - 8° Adams P-302.-BMC German p. 673. - Soltész-Velenczei-W. Salgó P 106. Koll. 2.: BARLANDUS, Hadrianus: Rerum gestarum a Brabantiae ducibus história. - Antverpiae, excudebat Ioannes Gravius, 1551. - 8° Index Aur.

13 113.109. - Lengen Belg.

14 I. p. 157. B-277. - Soltész-Velenczei-W. Salgó B 80. Kötés: Vaknyomásos barna borjúbőr (168x98 mm). Gerincen öt borda. A középmező felett 20 mm, jobboldalt 10 mm, lent 23 mm széles, díszítetlen keret. A középmezőben a Spes-lemez 3. változatának a lenyomata. Az Ant. 6926 jelzetű kötet kötésétől csak a kissé nagyobb táblaméretben és a némileg eltérő táblabeosztásban különbözik. App. H. 1767. - Rozsondai-Szirmai

15 35.1. Nr. 55. A Spes-lemezekkel díszített kötések számos példányáról jelent meg leírás a szakirodalomban. Ez azonban nemcsak azzal magyarázható, hogy ez a kötéstípus nem ritka, hanem azzal is, hogy a szép kötésre mindenütt felfigyeltek és tudósítottak is róla kortörténészek, sőt az aukciós katalógusok összeállítói is. Nagyobb áttekintés alapján foglalkozott e kötésekkel Joseph Theele 1927-ben. 0 ismerte fel és publikálta a kompozíció grafikai változatát Philipp Melanchthon Causae quare - című művének 1548. évi kiadásából.

16 A grafikán a Spes-lemez minden eleme és felirata szerepel, de a kompozíciója mégsem azonos. A lemezen ellentétes beállításban, tehát balra fordul a női alak, nem maga elé néz, hanem az égre emeli tekintetét, a válláról lecsúszott kendője és szoknyája pedig úgy lobog, mintha szél lengetné. Az M. Gr. jegyű metsző tehát lendületesebb beállítású női alakként formálta ki a remény és hit jelképét. A Spes-lemezt használó I. P. és I. B. jegyű könyvkötők lokalizálási kísérletei során eltérő nézetek láttak napvilágot. A véleménykülönbségek főleg abból adódtak, hogy a kutatók általában csak egy vagy két példány alapján ismerték a kötést, s így azt többnyire aszerint lokalizálták, hogy a kötésben lévő nyomtatvány hol jelent meg.

17 Mivel néhány kötésben párizsi, illetve lyoni nyomtatvány volt, korábban francia munkának tartották e kötéstípust.

18 E nézet téves voltát szemlélteti az a kimutatás, amelyben Theele 16 példányt sorolt fel - többek között - a nyomdahelyek megadásával.

19 A Széchényi Könyvtár három Spes-lemezes kötése is megerősíti azt a nézetet, hogy a nyomtatványok megjelenési helyéből nem lehet a kötés keletkezési helyére egyértelmű következtetést levonni. Az ismertetett három kötésünkben ugyanis két bázeli, egy Majna melletti frankfurti és egy antwerpeni nyomtatvány maradt fenn. A Spes-lemezeket használó I. B. könyvkötő működési helyének megállapításához három Utrechtben őrzött példány szolgáltatta a bizonyítékot. Mindhárom kötet ugyanis a 16. század második felében löweni possessor tulajdonában volt, az egyik 408