AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Spes és Fides feliratú allegorikus nőalakkal díszített könyvkötések az Országos Széchényi Könyvtárban
példányban pedig löweni monostorok dokumentumai maradtak fenn. E tények ismeretében Konrád Haebler már 1928-ban valószínű németalföldi munkaként regisztrálta az I. B. jegyű könyvkötő Spes lemezét. 21 Óvatosabban fogalmazott az I. P. jegyű lemezzel kapcsolatban; erről ugyanis azt közölte, hogy Wealenek bizonyára igaza van abban, hogy e lemezt németalföldi munkának tartja. 22 Az újabb szakirodalom már flamand, pontosabban löweni kötésként tartja nyilván mind az I. B., mind az I. P. jegyű Spes-lemezzel készült kötéseket. 23 Eltérő vélemények láttak napvilágot abban a kérdésben is, hogy az I. P. és az I. B. jegyű Spes-lemezek közül melyik készülhetett korábban. Joseph Theele az I. B. jegyű lemezt tartotta az eredetinek és az I. P. jegyűt a másolatnak. 24 Goldschmidt szerint viszont az I. P. jegyű lemez (az 1. a) változat) tekintendő eredetinek, mert ezen a talapzat felett tisztán kivehető a metsző M. Gr. monogramja. Ez a kitűnő képességű metsző ugyanis még legalább két préslemezt készített az I. P. jegyű könyvkötő számára s mindkettőt mesterjegyével is ellátta. 25 Az egyiken Lucretiát, a másikon Cleopatrát ábrázolta a Spes-lemez női alakjához hasonló stílusban és művészi színvonalon. 26 Staffan Fogelmark szerint is az I. P. jegyű préslemez készült korábban, s kompozícióját nem ugyanaz a művész rajzolta, mint az I. B. jegyű lemezét. 27 Mindkét lemeznek van olyan változata, amelyen mindhárom felirat - Spes, Fides, Charitas szerepel s van olyan is, amelyen a Charitas szó hiányzik. Fogelmark is osztja azt a korábban felvetett nézetet, hogy a Charitas szó nélküli változat - Luther „sola fides sufficit" tanítása szerint - a protestáns megrendelők, míg a Charitas feliratot is feltüntető kötések a katolikus hívők számára készülhettek. 28 Szerinte a legkorábbiak az I. P. jegyű, de a Charitas felirat nélküli kötések s ezek az 1520-as évektől 1542-ig terjedő időszakból származnak. Az I. B. mester hasonló lemezei ugyancsak többnyire az 1542 előtt készült kötéseken szerepelnek. 29 Az Országos Széchényi Könyvtárban lévő három Spes-lemezes kötés megerősíti Fogelmark előbbi megfigyelését. Mindhármon szerepel ugyanis a Charitas felirat s közülük az Ant. 6926 jelzetű kötet kötése legkorábban 1541-ben, az Ant. 832 jelzetű köteté 1544-ben, az App. H. 1767 jelzetű köteté pedig a második kolligátum dátuma alapján legkorábban 1551-ben készülhetett. A flamand kötéstörténet kiváló kutatója, Prosper Verheyden már 1930-ban felhívta a figyelmet ara, hogy az I. B. jegyű könyvkötő a löweni Jakob Bathen „Buchführer"-rel azonosítható. 30 1937-ben Ilse Schunke is utalt erre a megállapításra 31 , a szakirodalomban azonban kevés visszhangra talált ez a nézet. Hellmuth Helwig Handbuch der Einbandkunde című alapvető munkája Jakob Bathennel kapcsolatban csupán azt közli, hogy J. B. jegyű préslemezei voltak. 32 Fogelmark egyértelműen Jakob Bathen munkáiként tárgyalja az I. B. jegyű kötéseket. Ugyanő viszont óvatosan I. P. (Jacob Pandelaert?) szignójú könyvkötőként említi a Spes-lemezt elsőként kötésdíszként alkalmazó löweni mestert. 33 Különleges figyelmet érdemelnek Staffan Fogelmarknak az I. P. jegyű Spes-lemezekkel kapcsolatban kimutatott és meggyőzően dokumentált azon megállapításai, amelyek a 16. századi könyvkötők szerszámainak technikai előállítására vonatkoznak. Nevezett ugyanis az I. P. jegyű kötések több mint húsz példányának beható vizs409
