AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig

a borzalmas pusztítást meg nem akadályozza. „Hogy a romok alá temetik egy nemzet kultúrájának legfőbb emlékeit ... nem volt probléma számukra" (mármint a németek számára) - írta le visszaemlékezésében Ortutay Gyula. A Múzeum épületét és az Eszterházy-palotát több belövés érte, de jelentős kárt nem okozott benne.

49 Persze az első látvány megrendítő volt az alkalmazottak számára. Lehetetlen itt fel nem idézni Goriupp Alisz már említett írását,

50 amelyben így emlékezik a Nyomtatványtárat érintő állapotokra: 1945 első napján a környék bombázása következtében betört ablakokat, kitépett ajtó- és ablakfélfákat, légnyomástól felfordult íróasztalokat találtak a bennlakók. 6-án este belövés érte az egyik hírlaptári anyagot őrző helyiséget, de hála a homokzsákoknak az állomány sértetlen maradt. A legjobban azonban az rázta meg a Nyomtatványtár vezetőjét, hogy három - egy hétig istállóként használt - földszinti szobában milyen állapotokat talált. Körülbelül 150 könyv használhatatlanná piszkolódott, de szerencsére ezek pótolhatóak voltak. A kiborult katalógusszekrények, a felborított asztalokról leesett cédulák döbbenetes benyomást keltettek. Még egy csőrepedés, pincei átnedvesedés, kisebb átlövések okoztak jelentéktelenebb károkat. Az ostrom okozta pusztítások nem korlátozódtak csupán erre a részlegre. A Kézirattár helyiségei súlyos sérüléseket szenvedtek, helyreállítási munkálatai csak 1946 tavaszán készülhettek el. A Zeneműtárat még 1945 első felében érte bombatalálat, de augusztustól már működőképes volt az osztály. A Kiadványtárat az ostrom alatt dúlta szét egy bomba, Bartoniek Emma: Codices... c. művének egy részét elpusztította, 200 példányát pedig megrongálta. Tönkrement a Zeneműtár (1945-től új, önálló osztály) 200 dokumentuma és Térképtár 80 egysége. De mint Fitz fogalmazott, ez az állomány egészéhez képest százalékban ki sem fejezhető veszteséget jelent. A bútorokat és felszerelési tárgyakat ért kár ennél lényegesen nagyobb volt. Pénzben kifejezve: a törzsanyagot ért pusztulás kb. 15 000 pengőt, a zeneműtári kb. 25 000, a térképtári 30 000 pengőt jelenthetett. A berendezési és irodai tárgyakban keletkezet kár 110 000 pengőre rúgott. Miután az ostrom után is érték károk a könyvtárat, a teljes veszteség összegét kb. 223 000 pengőben lehetett meghatározni. * * * A könyvtár munkája - már amennyire ez lehetséges volt - január végén indulhatott meg. Buda ostroma még február közepéig tartott, így először csak a pesti oldalon lakók tudtak bemenni a Múzeum épületébe. A budaiak csak a Dunán át való közlekedés lehetővé tétele után, március végén kapcsolódhattak be az április végéig csupán a romok eltakarítására szorítkozó tevékenységbe. Mindenki részt vett a fa- és üvegtörmelék összeszedésében és a könyvtár helyiségeiből való eltávolításában, valamint a belövések és bombatámadások következtében leomlott anyag helyretételében. A belső rend helyreállítása során először a pincében és a földszinten elhelyezett állomány eredeti helyére történő visszaköltöztetésre került sor.

51 Ebben is részt vett a könyvtár teljes személyzete, sőt - miután a munkálatokat a tél beállta előtt be 314