AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig
kellett fejezni - munkásokat is igényelt és kapott a költöztetés felgyorsítására. A dokumentumok végleges helyrerakását bonyolította az is, hogy - amint már erről szóltunk - a leszállítás alkalmával a fent maradt állományt is meg kellett mozgatni, az emeleti részeken maradt állományt eredeti helyére kellett visszahelyezni. A jelentés a teljes anyagmozgatásról pontos adatokkal szolgál: a Nyomtatványtár állományának mintegy kétharmadát kellett átrakni, illetve felszállítani és a régi rend szerint felállítani. A Hírlaptár anyagából - az óvóhelyről - 19 916 kötetet vittek fel az emeletre, ebből 11 712 kötetet (136,89 m 3 ) kellett a pincéből elcipelni és polcon elhelyezni. E megfeszített munka eredményeként október 15-ére sikerült a raktári rendet helyreállítani, és a könyvtári munkát megindítani. A fűtetlenség miatt azonban ezt november végén már abba is kellett hagyni, a könyvtárat pedig december 15-től be kellett zárni. A téli idény alatt állandó szolgálatot csak a titkárság tartott. A tisztviselők ügyeletes szolgálatot láttak el a földszintre helyezett olvasóteremben a Népbíróság és a Politikai rendőrség fasiszta hírlapokban és nyomtatványokban végzett kutatómunkájának biztosítására. Kutatás a Veszprémből elvitt hatvan láda után Az értékek hazakerülése A háború befejezte, a közállapotok viszonylagos konszolidálódása után a Múzeum és a könyvtár megtette az első lépéseket a Veszprémből elszállított, majd a nyugati határra elkerült 60 láda sorsának tisztázására. Az első irat, amely a Budapestről a Dunántúlra elvitt anyagról rendelkezésre áll, a Magyar Nemzeti Múzeumi Tanács jogkörét gyakorló Főigazgatói Értekezlet 1945. augusztus 17-i jegyzőkönyve. 52 Ezen a megbeszélésen már a „vezetésre alkalmatlannak" minősített Fitz József helyett utóda, dr. Györké József vett részt. 53 Itt Tolnai Gábor mb. elnöki tanácsos jelentette be, hogy a Vas-, Sopron- és Győr megyék területére, az odaszállított muzeális értékek felkutatására és biztonságba helyezésére kiküldött „repülőbizottság" két tagja (Kozocsa Sándor könyvtárnok és Voit Pál múzeumi őr) a felderítő útról jelentést készített. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy útjuk sikertelen volt, pontosabban: „nem járhatott megfelelő eredménnyel". A jegyzőkönyv révén a jelentésből annyi megtudható, hogy az Apponyi-féle hungarika-gyűjteménynek és a Régi Magyar Könyvtár III. részének Sopronban kell lennie, és hollétéről a soproni bencéseknek tudnia kell. A Tanács úgy határozott, hogy még ki kell hallgatni Harsányi Margitot, az OSZK tisztviselőjét is, akivel „annak idején" az akkor Sopronban tartózkodó Hóman Bálint telefonon közölte, hogy e becses gyűjteményeket nem viszi tovább Németországba, hanem Sopronban helyezi biztonságba. Ezt a feltevést Kozocsa Sándor Vas és Sopron vármegyékre kiterjedő jelentése cáfolta. Soproni tartózkodása alatt sem a bencés, sem az evangélikus egyházi intézményeknél, sem a Műegyetem Gazdaságtudományi Karán, pontosabban ezek pincéiben sem bukkant rá a 60 láda nyomára. Azt azonban megtudta, hogy korábban a városban helyet kerestek az illetékesek ezek elhelyezésére. 315
