AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

az eszmét adta az igazgatóságnak, hogy a jövőben ez életrevaló vállalat közvetítésével kiváló figyelmet fog fordítani a világsajtóban megjelenő hazai érdekű hírlapközlemények összegyűjtésére".

120 A hazai sajtó ilyen jellegű feltárásáról nincs híradás. A Magyar Könyvszemle sem, de más orgánum sem vállalkozott kurrens nemzeti általános repertórium készíttetésére és közzétételére, így korszakunkban e bibliográfiai műfaj hiányzik. Rendszeresen jelentkezett viszont egyes szakfolyóiratokban a periodikum tematikának megfelelő kurrens nemzeti szakrepertórium. Ezek egyike volt például a Századok című folyóirat 1884 januárjában induló Történeti repertóriuma, mely első közlésének bevezetésében így indokolta szükségességét: „Hazai hírlapjainkban szétszórva jelennek meg történeti dolgozatok. De hírlapok a fővárosban és vidéken oly nagy számban jelennek meg, hogy azokat mind senki sem képes figyelemmel kísérni, s így könnyen megtörténhetik, hogy egyik másik szaktudósnak figyelmét olyan czikk is elkerüli, melyről szeretett volna tudomást szerezni. Épen azért alkalomszerűnek tartottuk, hogy most, midőn az 1880 előtt megjelent hírlapok repertóriumát az Akadémia sajtó alá adta, mi is rovatot nyissunk, mely a most folyó hírlapok históriai czikkeit felemlítse. A szakember, ki az Akadémia számára e fáradságos munkát végezte, id. Szinnyei J. úr volt szíves az összeállítás munkáját elvégezni."

121 A hírlapok szakrepertóriuma mellett a Századok természetesen a folyóiratok történeti irányú szemléjét is közzétette. Az általános repertórium szükséges volta nem halványult el a szakrepertóriumok megjelenésével. Az 1890-es éve végén a brüsszeli Institut Internationale de Bibliografie létrejöttének nyomán egy magyar bibliográfiai társaság létrehozásának eszméje vetődött fel. A kezdeményezésben jelentős szerepe volt a Széchényi Könyvtárnak. Fő programként a teljes nemzeti bibliográfia létrehozásának támogatását, a feladatok elvégzése céljából pedig egy központi bibliográfiai hivatal szervezését képzelte el a társaság megalakításán tevékenykedő gróf Teleki Sándor országgyűlési képviselő, Fejérpataky László egyetemi tanár, a múzeumi könyvtár vezetője és Schönherr Gyula akadémikus, a múzeumi könyvtár levéltárnoka, a Magyar Könyvszemle szerkesztője.

122 A társaság nem alakult meg, a teljes nemzeti bibliográfia ügyének nem lett intézményes társadalmi képviselete. Magánkezdeményezés fordította ismét a közvélemény figyelmét a teljes bibliográfia, s azon belül a cikkrepertórium hiányára. 1900-ban Váradi Ödön

123 szigorló joghallgató, egy évenkénti repertórium és bibliográfia érdekében nyújtott be indítványt a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvés Széptudományi Osztályához. Nézete szerint, ahhoz, hogy idősebb Szinnyei József „érdemes működése folytán" berendezett múzeumi hírlapkönyvtár igazán megfelelhessen rendeltetésének, szükség volna egy évenként kiadandó repertóriumra, „amelyben a magyarországi hírlapirodalom és folyóiratok egy-egy évi folyamának anyaga a tudomány minden egyes szakjának szempontjából feldolgozva volna". A repertóriumokat közlő folyóiratok ugyanis nem merítik ki a tudományszakok teljességét. Váradi tisztában volt az általa javasolt munka nagyságával, tudta, hogy többek közreműködésével lehetne csak a hírlapok összességének feldolgozását el286