AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918
meg, a folyó évtől kezdve a Magyar Könyv-Szemle rendes mellékletét fogja képezni." A gyűjtőkör most is csak a magyar nyelvű kiadványokra terjedt ki, s nem változtak a megszokott szakcsoportok sem: I. Politikai napilapok, II. Politikai hetilapok, III. Vegyes tartalmú képes hetilapok, IV. Egyházi és iskolai lapok, V Szépirodalmi és vegyes tartalmú lapok, VI. Humorisztikus lapok, VII. Szaklapok, VIII. Vidéki lapok (nem politikai tartalommal), IX. Hirdetési lapok, X. Folyóiratok, XI. Vegyes melléklapok. Az egyes csoportokon belül az évfolyam számának csökkenő rendjében helyezkednek el a tételek. A kéthasábos szedéssel kinyomtatott jegyzéket - mint korábban is - az előző évben megszűnt, illetve az előző év folyamán és a tárgyév elején keletkezett lapok és folyóiratok felsorolása, továbbá Összevont átnézet címmel, a hazai magyar és nem magyar nyelvű periodikumok többszempontú statisztikai kimutatása követi. Érdemi változás következett be 1896-ban azzal, hogy Szinnyei hagyományos bibliográfiája 88 mellett a folyóirat 2. számú mellékleteként, Az idegennyelvű hazai hírlapirodalom 1896-ban címmel 89 megjelent Kereszty István 90 hírlapkönyvtári segédőr összeállítása is. Ezzel a kiegészítéssel a Széchényi Könyvtár gyűjtőkörével megegyező, a nyelvi mellett a területi szempontokat is figyelembe vevő kurrens nemzeti sajtóbibliográfia jött létre. Az olvasók lapalji megjegyzésként tájékoztatást kaptak arról, hogy az összeállítás a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába beérkezett köteles példányok alapján készült. (A köteles példányokra vonatkozó hivatkozás a továbbiakban rendszeresen megjelent a megjegyzés részeként.) Az idegen nyelvű anyag a Többnyelvű lapok csoportjával indul, ahol a teljesség kedvéért a Szinnyei jegyzékében is megtalálható részben magyar nyelvű kiadványok is helyet kaptak (csillaggal megjelölve és rövidített leírással). A további csoportok az egyes nyelvek szerint alakulnak. A csoporKereszty István t 0 k a lehetőség szerint három alcsoportra (1860-1944) bontódnak: a) Politikai tartalmúak, b) Szaklapok és vegyes tartalmúak, c) Folyóiratok. Az alcsoportokon belül szükség szerint elkülönülnek a budapesti, valamint a vidéki megjelenésűek. Maguk a tételek évfolyamuk csökkenő száma szerint rendeződnek. A nem latin betűkkel nyomtatott lapok címei írásmódjuknak megfelelő betűkkel kerültek közlésre. A következő évben Szinnyei és Kereszty összeállítása továbbra is külön-külön, de egy mellékletként, A hazai hírlapirodalom 1897-ben közös összefoglaló címmel jelent meg, s ez a cím egészen 1909-ig megmaradt. 278
