AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

A Magyar Könyvszemle - hasonlóan a Vasárnapi Újság-hoz - eddig lényegében az év elején megjelenő időszaki kiadványokat figyelembe vevő, mintegy perspektivikus sajtóbibliográfiát közölt, az év közbeni változásokról a következő évi jegyzékben tájékoztatva az érdeklődőket. A köteles példányokról szóló, 1897. évi XLI. törvénycikk rendelkezései jelentős változást idézett elő a lapok nyomdai beküldésének idejében, ebből adódóan a feldolgozás folyamatában. Szinnyeiéknek így nem állt módjukban elkészíteni és az 1898. évi folyam szokásos mellékleteként közzétetetni az évi sajtóbibliográfiát, de tájékoztatták a potenciális érdeklődőket arról, hogy a hazai hírlapok és folyóiratok bibliográfiája „1899-től kezdve a folyóirat első füzete mellékleteként, az előző év összes változásait feltüntető jegyzék alakjában fog megjelenni".

91 Az új kötelespéldány-törvény tehát, közvetetten bár, de megváltoztatta a kurrens sajtóbibliográfia funkcióját: a korábban perspektivikusnak mondható jegyzék ezt követően a tárgyév teljes tartamára vonatkozóan regisztrálta a periodikumokat, s egyben informált azok esetleges év közben előfordult változásáról. Egyéb változások is tapasztalhatók az 1898. tárgyévi anyagban: a nyomtatványi osztályon napíjas gyakornokként tevékenykedő Kováts László

92 szerkesztésében önálló (3.) részként jelentkezett a Folyóiratok című összeállítás, s ezáltal idősebb Szinnyei József: A magyar hírlapirodalom, illetve Kereszty István: A hazai nem-magyar nyelvű hírlapirodalom című 1. és 2. rész valóban már csak a hírlapokat tartalmazta. (A hírlaptár gyűjtőköri elhatárolásának megfelelően az egy hónapban többször megjelenő periodikumot tekintették hírlapnak, függetlenül tartalmától és formájától; a folyóiratokat a Nyomtatványi osztály kezelte.) A hírlapok két csoportjának (a folyóiratok kiemelését nem számítva) lényegében ugyanaz maradt a felépítése mint korábban. A folyóiratok rendje a 2. rész szerkezetéből származtatható: a magyar nyelvű, a többnyelvű, és az egyes nem magyar nyelvű csoportok további bontása a budapesti, illetve vidéki megjelenés alapján történt. Ezekben az alapegységekben viszont - eltérően az eddigiektől - már nem az évfolyam időrendje, hanem a címek betűrendje határozta meg a tételek sorrendjét! Mindhárom részben megjelenik a tételekben a nyomda adatának közlése, s ez a későbbi években is a leírás adata marad. Az egyes részeket a dokumentumokra vonatkozó statisztikai Összegzés zárja, az egész végén pedig egy Függelék található, amely idősebb Szinnyei József összeállításában a magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok statisztikáját tartalmazza 1780-tól a tárgyévvel bezárólag.

93 A fentiekben ismertetett alapszerkezet az elkövetkező években változatlan maradt, csupán másodlagos szempontú módosításokra került sor: az 1899-es tárgyévben A hazai nem-magyar nyelvű hírlapirodalom, az 1900-as tárgyévben pedig A magyar hírlapirodalom című rész tért át a tételeknek a csoportokon belüli betűrendjére. Szerkesztőváltozás történt az 1901-es tárgyévben: a folyóiratok bibliográfiájának szerkesztését a Levéltárba áthelyezett Kováts Lászlótól, a Nyomtatványok osztályához tartozó köteles példány iroda vezetője, Horváth Ignácz

94 vette át. Bemutatásra mintaként kiemelve az 1904. tárgyévi irodalmat, láthatjuk, hogy a Szinnyei által szerkesztett első rész 943 hazai és külföldi magyar nyelvű hírlapot tartalmaz. Példa egy vidéki magyar nyelvű politikai napilap címleírására: 279