AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

könyvtárosokat a könyvtárosi aprómunkát végző kishivatalnokoktól elválasztotta. Ugyanakkor ezeket az állásokat is többnyire tanult emberek töltötték be, akiket a kenyérkereset kényszere és a könyvek szeretete vitt a könyvtárba.

16 Sajnos a Széchényi Könyvtárban ezen a poszton ekkoriban gyakori volt a változás s ez fokozta az érdemi munkát végzők túlterheltségét. Mátray egy 1868-as jelentésében arról panaszkodott, hogy az egymást váltó írnokok betegség vagy más egyéb okok miatt napokig, hetekig, sőt hónapokig is kimaradtak a munkából.

17 Tennivalóikat ilyenkor a segédőr, nem ritkán maga az őr kellett elvégezze. A volt segédtanár Péterffy Kálmán (1834-?) írnok alig két évet töltött a könyvtárban: 1865 novemberétől 1867 decemberéig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba helyezték át.

18 Utóda a jó képességű Maár Péter lett, aki 1868. február 29-i kinevezésekor a pesti kereskedelmi akadémia magyar nyelv és történelem segédtanára volt. Hivatali kötelességeinek elhanyagolása miatt a Minisztérium már októberben megrovásban részesítette.

19 A Múzeum igazgatóságának elbocsátási javaslata ellenében a Minisztérium ekkor még három havi próbaidőt engedélyezett számára, december 15-én azonban hivatalából felmentette. Tanári állásából is elbocsátották 1871 -ben, miután a tanári oklevelet határidőre nem szerezte meg. Mindennek ellenére nem alkothatunk Maár Péter Pálról egyértelműen negatív képet. O volt az, aki Magyarország egyik legrégibb közművelődési intézményében, a Pesti (később Budapesti) Népoktatási Körben a hetvenes évek elején aktív szerepet vállalt. Ismeretes a Népoktatási Kör által felállított könyvtár létesítésére 1871-ben tett indítványa, amely a közművelődés előmozdítására nyugat-európai mintájú városi könyvtárak szervezését tartotta szükségesnek. Megállapítását, miszerint „Pesten mindeddig létező könyvtáraink jobbára elavult vagy oly művekkel telvék, melyek a népművelődés céljaira alig használhatók fel" - nyilván a pesti nagykönyvtárak (egyetemi, akadémiai és a Széchényi Könyvtár) állományának ismeretében fogalmazta meg.

20 Életéről több adatunk nincs, Szinnyei néhány munkáját sorolja fel, melyek tanári működésével kapcsolatos előadásait tartalmazzák. Nyílt szellemű, progresszív szemléletű s bizonyára művelt ember volt Maár Péter Pál s ennek korántsem mond ellent, hogy a vele szemben támasztott hivatali elvárásoknak nem tudott (nem akart) eleget tenni. Maár Péter Pál volt az első könyvtári alkalmazott, akit már Eötvös József nevezett ki. A Széchényi Könyvtár különleges státusából következően a könyvtári személyzet kiválasztásában ebben az időben még döntő szava volt a Széchényi-családnak. Széchényi Ferenc alapító levele értelmében a család joga volt a könyvtár őrét, írnokát és szolgáját kijelölni, elsősorban olyan személyek közül, akik a Széchényicsalád szolgálatában érdemeket szereztek.

21 A kinevezés joga a könyvtár mindenkori főhatóságát, korszakunkban a vallás- és közoktatásügyi minisztert illette meg. Az alapítólevél hármas jelölést írt elő, a kiválasztás már a kinevező joga volt. A hármas jelölésre azonban a kisebb rangú állásoknál nemigen találunk példát. A grófi család erre az előjogára szigorúan ügyelt, így pl. amikor Mátray Gábor 1870-ben gr. Széchényi Pálhoz intézett levelében egy megüresedett szolgai állás ügyében az iránt tudakozódott, van-e Széchényi Pálnak alkalmas jelöltje s ha nincs, megengedi-e hogy a Magyar Nemzeti Múzeum ajánljon valakit, Széchényi Pál hozzáárult ehhez, de 238