AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

az uráli finnugor nyelvtudomány művelése csak a rokonnépek történetének, néprajzának, hitvilágának tanulmányozásával válhat teljessé. Ilyen irányú munkásságával az akkori Magyarországon úttörőnek számított. Ha voltak is magyar őstörténeti kutatásaiban romantikus elemek, érdeme, hogy a külföldi magyar vonatkozású szakirodalom közvetítésével a hazai tájékozódás kereteit kitágította. Az Akadémia 1868-ban levelező tagjává választotta. Legtalálóbb jellemzését a Vasárnapi Újság nekrológjában olvashatjuk: „Mint ember és tudós egyformán bizonyos elszigetelt állásban maradt, s hírneve általában nem volt arányban sokoldalú képzettségével, Barna Ferdinánd nagy nyelvismereteivel s elméjének át- (1825-1895) ható józanságával. Majd valamennyi európai nyelvet értette, a rokon nyelveket pedig fölléptekor senki sem ismerte alaposabban, mint ő. Tehetsége és tudománya képesíthették volna őt arra, hogy elsőrangú tudósaink sorában foglaljon helyet, minő Hunfalvy Pál és Budenz József voltak: de az ember túlságos szerénysége s naiv félénksége folyvást nagy akadályai voltak a tudományos pályán való haladásnak. Igénytelen, egyszerű ember volt, de nemes szívű, aki a múzeumi könyvtárban körülötte dolgozó fiatal embereket nemcsak irodalmi törekvéseikben segítette, hanem sokszor anyagilag is."

15 Barna Ferdinánd szakértelmének elismerését jelentette, hogy Eötvös József 1869-ben őt választotta a Széchényi Könyvtár állománya korszerű feldolgozása munkálatainak irányítójává. Segédőri beosztása mellé ezért kapta 1870-ben a tiszteletbeli őri rangot. A második segédőr, Supala Ferenc (?-l 875) 1866. márc. 15-étől állt a Könyvtár szolgálatában. Jogi képzettségű, nyelvekhez értő, tudós könyvtáros volt: egyik feladata a különösen nagy szakértelmet és nyelvtudást kívánó ősnyomtatványok és oklevelek feldolgozása volt. Foglalkozott szláv nyelvekkel is: 1873/74-ben hosszabb időt töltött Oroszországban egyrészt a nyelv tanulmányozása, másrészt az ottani újabb, magyar vonatkozású irodalom felkutatása céljából. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, cikkei jelentek meg a.Századok-bm. Sok betegeskedését Mátray már 1873-ban említette, 1875-ben bekövetkezett halála viszonylag fiatalon érhette. Supala Ferenc az 1869. április és 1871. április közötti időben felsőbb rendeletre a könyvtárrendezési munkálatokban vett részt Barna Ferdinánd mellett. Hármójukon kívül még az írnok látott el könyvtári munkát, természetesen az előbbieknél alacsonyabb szinten. (Olvasótermi felügyelet, jegyzékek készítése, másolása, naplózás, kötészeti előkészítés stb.) Itt húzódott az a határ, amely a tudós 237