AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

és a Nemzeti Zenede között osztotta meg. Visszahúzódásának lehetséges okát a fölötte elhangzott akadémiai emlékbeszéd helyesen jelölte meg: Mátray csaknem minden téren úttörő volt, a kezdet nehézségeivel küzdő, mindent tenni-vállalni akaró hazafi, akit az utána jövő nemzedék tehetségében, szakszerűségében még életében túlszárnyalt. Mátray élete második felében a könyvtári munkában találta meg azt a területet, ahol bőven kamatoztathatta nagy műveltségét, nyelvtudását, rendszerező hajlamát, az alaposság, a pontosság szeretetét. (Latinul, németül, franciául és olaszul írt, olvaMátray Gábor sott

'

iU

« beszélt

. értett a g

ör

°g nyelvhez (1797-1875) is.) Könyvtári munkáját a nemzet érdekében végzett szolgálatnak fogta fel, s ennek mindig kötelességtudóan és becsülettel igyekezett eleget tenni. Működése egy egész korszakot jelent a Széchényi Könyvtár életében. Érdemei valóban kimagaslóak: ő volt az, aki a könyvtárat a Nemzeti Múzeum újonnan elkészült épületébe 1846-ban beköltöztette, ő rendezte és állította fel - egyetlen szolga segítségével - a mintegy 150 000 kötetes gyűjteményt, ő végezte el a törzsanyagot alkotó Széchényi-gyűjtemény feldolgozásának nagyobb részét, több tízezernyi cédulát megírva s ő rendezte és repertorizálta az akkor mintegy 9000 egységet számláló kézirattárat. 1860-ig - Barna Ferdinánd kinevezéséig - egymaga vezette a könyvtárat és végzett valamennyi könyvtári munkát. (1855 és 1860 között csak másodnaponként állt rendelkezésére egy segéderő s ez sem rendszeresen.) Mátray aktivitásából futotta még a Nemzeti Múzeum keretében létrehozott Nemzeti Képcsarnok körüli tevékenységre is, elkészítve annak első katalógusát. 1870. január 25-én egy felolvasó ülés keretében ő mutatta be az Akadémián a Konstantinápolyból akkor visszakerült négy Corvin-kódexet. Az MTA levelező tagjává választotta.

14 A hosszú szolgálatban megfáradt Mátray idős korában bizonyára nem volt mentes némi konzervativizmustól, egyfajta patriarkális szemlélettől, sőt talán makacsságtól, merevségtől sem - helyzetéből, korából ez önként következett. Barna Ferdinánd (1825-1895) ekkor már hét éve dolgozott Mátray Gábor mellett. A különbség közöttük nemzedéknyi: 1848-ban, amikor Mátray már visszahúzódott a könyvtárba, a fiatal ügyvéd Barna Ferdinánd mint önkéntes nemzetőr szolgált Erdélyben. Néhány évi ügyvédeskedés után egy évig pénzügyi fogalmazó volt Nagyváradon s 1860-ban került a könyvtárba. Itt kiváló könyvtári szakemberré képezte ki magát s választott szakterületén, a finnugor nyelvészetben elismert tudóssá vált. O volt a Kalevala első magyar fordítója. Hazánkban elsőként ismerte fel, hogy 236