AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

1998-ra a külföldi igények száma 574-re csökkent (1995: 795, 1997: 791), aminek oka az intézmények között kiépült közvetlen kapcsolatokban kereshető. Szolgáltatóként elsősorban az MTA-ra, a felsőoktatási, a szakkönyvtárakra és természetesen az OSZK-ra lehetett támaszkodni. A hazai igények fele - mint eddig is - itthoni lelőhelyekről teljesíthető, csak kb. évi 1000 művet szükséges külföldről bekérni. Ez kezdetben a szóba jöhető szolgáltatók körének és készségességének pontos ismeretét kívánta meg, és bár megfelelő eredménnyel járt, mégis időigényesnek és nehézkesnek bizonyult. 1994-ben egyértelművé vált az amerikai dokumentumok iránti érdeklődés előtérbe kerülése, ezért az illetékes osztály még abban az évben csatlakozott az OCLC/PRISM (On-line Computer Library Center) elnevezésű könyvtárközi kölcsönzési rendszerhez, és 1994 második félévétől kezdve folyamatos kapcsolatot tart fenn vele. Ez teljesen új helyzetet teremtett, amelyhez hozzájárult a DBI-LINK-kel (Deutsches Bibliotheksinstitut, Berlin) való együttműködési kapcsolat 1996-ban történt kiépítése. Felhasználta még a német ZDB (Zeitschriftendatenbank) és VB (Verbundkatalog) információs lehetőségeit is. 1997-ben az említetteken kívül már a skandináv LIBRIS, a francia ABES (Agencebibliographique de l'enseignement supérieur, Montpellier), INIST (Institution National de 1'Information Scientifique et Technique, Vandoeuvre), a holland AGRALIN és NIWI (Netherlands Institut voor Wetenschappelijke Informatiediensten), valamint a BLDSC (British Library Document Supply Center, Dublin, OH) keresési, illetve rendelési lehetőségei állnak a könyvtárközi kölcsönzés rendelkezésére. Az említetteken kívül a dán Staatsbibliothek Arhus, a delfti egyetem és az amszterdami Egyetemi Könyvtár katalógusa is segítette a keresés munkáját, így 1998-ra a belföldi kérések külföldre menő részéből (5344 kérés) 3872 érkezettbe, részben a dokumentum elküldésével (2252 kötet), részben másolatok révén (1620 db). Ezzel a teljesítés 100%-ossá vált. A legtöbb dokumentumot Németország szolgáltatta (az összes külföldről beérkezett 50,25%-a), a második helyen Nagy-Britannia található, ezt az USA, Svájc, Svédország és mások követik. Az ún. „ismételt kérések" (az egyik vélt lelőhelyen nem volt meg a kért mű, vagy nem tudta azt rendelkezésre bocsátani, ezért máshol kellett keresni) aránya nagymértékben csökkent (1994: 22%, 1998: 16%) annak köszönhetően, hogy a kérések döntő többsége bibliográfiai- és lelőhely-ellenőrzés után került a külföldi könyvtárakhoz. Ennek ellenére főképpen a kölcsönzés feltételei romlottak, mivel csökkent a potenciális szolgáltató partnerek száma, továbbá a dokumentumok áremelkedése miatt a külföldi könyvtárak is kevesebb művet stb. tudtak beszerezni és kisebb példányszámban. A postaköltségek folyamatos növekedése és a kölcsönzési díj általános bevezetése jelentős többletkiadáshoz is vezetett. A könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását nagyban segítette a magyar könyvtárak könyv- és folyóirat-állományát nyilvántartó osztályok munkája. Az ő katalógusaikra és számítógépes nyilvántartásaikra támaszkodva a hazai lelőhelyeket nagymértékben és késedelem nélkül meg lehetett állapítani. 1994-ben a bejelentők köre az előző évihez képest kisebb lett, amíg 1993-ban 179 könyvtártól 155 942 cédula érkezett be, addig 1994-ben 161 könyvtár 168 384 136