AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban

Az információkérés és -adás eleinte részben hagyományos dokumentumokra alapozva történt, de egyre nagyobb teret nyert mindét vonalon a számítógépes rendszerek igénybevétele, ami a kérdésekre adott válaszok adását meggyorsította és a levelezés lassúságát kiküszöbölte. Az 1994 végén vásárolt scanner segítségével papírhordozón lévő információkat is tudtak továbbítani e-mailen vagy faxon. Az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Osztály keretében megalakult Számítógépes Információs Csoport is mind nagyobb szerepet kapott a tájékoztatási feladatok ellátásban (1. később). A könyvtár központi olvasó- és tájékoztató szolgálatára évente kb. 550-600 írásbeli megkeresés érkezett be. Ez valamivel kevesebb mint az 199l-l993-as, évi átlagban 700 körül mozgó hasonló kérések száma volt. Ezen belül azonban a külföldről érkezett levelek aránya változott; amíg az előző periódusban a beérkezett ügyek harmada származott külföldről, addig az utóbbi öt évben ez 40-60%-ra emelkedett (1997-ben 545 megkeresésből 228 = 40% a külföldről érkezett, 1998-ban a kb. 600 levélnek kétharmada = 400 jött kintről). A kérésekre adott válaszok sokszor teljes bibliográfiákat, irodalomkutatásokat, adat-összeállításokat foglaltak magukban. A tájékoztatások sokszínűségét és munkaigényességét a következő példák illusztrálják: A magyarországi zsidóság I. világháborús szereplése; Budapest ostroma alatt megjelent lapok címei; Az autizmus; Kányádira vonatkozó irodalom; Kossuth Lajos dunai konföderációs terve és az amerikai alkotmány; Holland és flamand nyelvből magyarra fordított irodalom; A cigányság történetére vonatkozó bibliográfia; Irodalompolitika Magyarországon 1948 és 1980 között; A magyarországi német kisebbségi sajtó; Bakonyi betyár világ Magyarországon stb. A kilencvenes évek elején sok volt az egy típusba tartozó kérdés (családkutatás, helytörténet, kárpótlási, igazolási ügyekhez kapcsolódó megkeresések). Most szélesebbnek látszik a paletta, főleg a nagyobb terjedelmű, ill. elmélyültebb munkát igénylő kérések vonatkozásában. Gyakori igény volt egy-egy szerző műveinek, illetve a róla szóló irodalomnak az összeállítása. Ezek közé tartozott pl. Diderot, Georges Sand, Hans von Bülow, Virginia Woolf, Maria Montessori, Vicki Baum, Izsó Miklós, Zilahy Lajos, Simonyi óbester, Ormos Mária, Pátzay Pál, Hermann Ottó és még sokan mások. Nemegyszer nyújtott segítséget a tájékoztató részleg a hazánkban működő külföldi, illetve a külföldön lévő magyar intézetek kiállításaihoz is. A jelentősebb tájékoztatások anyagát megőrzik, hozzáférhetővé teszik, egy részük nyomtatásban is megjelenik. Elektronikus-dokumentum szolgáltatás A számítógép hasznosításának kérdése már az 1970-es évektől foglalkoztatta az OSZK könyvtárosait. Az olvasószolgálaton is felismerték, hogy az új rendszernek és az új dokumentumoknak meg kell jelenniük a tájékoztatásban és ennek érdekében az addig alkalomszerűen szolgáltatott elektronikus dokumentumok egy új szervezeti egység kezelésébe kerültek, az 1993-ban megalakult Számítógépes információs cso125