AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
I. Az OSZK 1994-1998-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1994-1998-ban
portéba. Ez a részleg gyűjtötte és tette hozzáférhetővé e dokumentumokat. Bár szervezetileg az Olvasószolgálati és Tájékoztató Főosztály irányítása alatt állt, szorosan együttműködött a számítógépes részlegekkel, felhasználta az általuk már kialakított lehetőségeket, elsősorban a számítógépes hálózatot. Feladatai közé tartozott az elektronikus dokumentumokra alapozott tájékoztatási tevékenység végzése, illetve ennek segítése is. A csoport szolgáltatásainak lényege az volt, hogy a gépesítés hálózati adottságaira építve az elektronikus dokumentumokat az egész könyvtár számára elérhetővé tette, ezzel csökkentve a költségeket és növelve a munka hatékonyságát. E cél érdekében vásárolta meg a könyvtár azt a CD-ROM eszközparkot, amely több mint fél évtizede biztosítja a hatékony és gyors hozzáférést a legkülönbözőbb adatbázisokhoz. Az elektronikus dokumentumok száma ez idő alatt hatványozottan nőtt. A kezdeti rendszertelen beszerzést egyre inkább felváltotta a kötelespéldány útján való teljes körű gyűjtés, tekintet nélkül az elektronikus dokumentum megjelenési formájára. A gyarapítással párhuzamosan megkezdődött a dokumentumok rendszeres feldolgozása is. Ma már több ezerre tehető a gyűjteményben lévő kiadványok száma, amelyeket valamilyen formában az olvasók rendelkezésére bocsáthatnák. Az eszközpark időközben cserére szorult, az új integrált rendszerre való áttéréssel összefüggően az elektronikus dokumentumok szolgáltatására szükséges eszközöket is korszerűbbre cserélték. Mindezeket ma még a fejlődés és folyamatos változás jellemzi. Különgyűjteményi olvasószolgálat A különgyűjtemények egyes részlegei az öt év folyamán közel 41 000 kutatót fogadtak, a használt egységek száma felülmúlta az egymilliót. A számok (1. a táblázatokat) hullámzó adatokat mutatnak be, amit több körülmény magyaráz. Mind az olvasók, mind a használt egységekben megmutatkozott az állományrevízió hatása, hiszen ahol ez éppen folyt, ott az anyag használata nem lehetett zavartalan, így az igénylők száma is csökkent bizonyos mértékben. Az olvasói létszámban a kezdő és a záró év adata utal erre, bár az is lehet, hogy részben a könyvtárhasználati díj tartotta vissza a csak egy tár anyagát kevésszer használókat. Akikért dokumentumok számainál nagyobb különbségek mutatkoznak az évek folyamán, itt főleg a „kiugrások" jellemzőek, amelyek nagyrészt egy-egy kiállítási anyag összegyűjtése során történt válogatásnál jelentkeztek. Egyes gyűjteményekben (Plakát- és aprónyomtatványtár, Színháztörténeti Tár) az egyleveles dokumentumnak nagy mennyisége emeli meg a használt dokumentumok számát. E magyarázatok mellett azonban azt a tényt kel hangsúlyozottan kiemelni, hogy az 1995-ös mélypontot követően a különgyűjtemények összforgalma és az igénybe vett dokumentumok száma évről évre emelkedő tendenciát mutatott. Szomorúan kell megállapítani azonban, hogy a Zeneműtár tekintetében 1991ben létrehozott hangstúdió 1996-ban - szakember hiányában - kénytelen volt működését beszüntetni, így nem csupán a hallgatási lehetősége szűnt meg a a kutatók 126