AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Korabeli tudósítások Nürnbergben az 1514. évi magyarországi parasztháborúról

„ain crucifix" helyett „ain hultzen crucifix",

25 „und edeln" helyett „und 6 edeln"

26 stb. Két ponton, pedig

27 a nürnbergi kézirat bő két-két sornyi többletszöveget tartalmaz a nyomtatottal szemben. A levél formában íródott tudósításokban természetesen nincs külön címe a beszámolónak. A nyomtatásban történő megjelentetéskor azután fogalmaztak ehhez egyet, hogy azt azután a szöveg élére helyezzék. Az eredményes terjesztésnek - már akkor is - egyik leglényegesebb feltétele volt, hogy az ügyesen megfogalmazott címmel, akárcsak a mai újságban, megragadják az érdeklődő, tehát a számításba vehető vásárló figyelmét. A nyomtatott kiadásokban az „Ein gross wundertzaichen" kezdetű cím után áll: „Außzug auß ainem brieff von Ofen, der an dem XXV tag des Monad

ts Maii in Wienn geantwurt ist vnd am vierten tag Iunii gen Augspurg"

28 Ugyanerről a kézirat végén a következő olvasható: „Copey eins brieffs aus offen den 25 ad diem 26 Mayo in Wien. Entfhangen 25 May auss offen."

29 A fentiek alapján jól nyomon lehet követni a hírlevél útját Budáról Bécsbe, majd onnan tovább - a nyomtatottak alapján Augsburgba, ill. - a kézirat szerint - Nürnbergbe. A számtalan kisebb eltérés, ami a nyomtatott kiadások között tapasztalható - és természetesen a kéziratnál is - arra utal, hogy a Budáról keltezett híradást több helyen és többször is le-, ill. továbbmásolták. A kéziratos tudósításban arról esik szó, hogy Bakócz a keresztes hadjárathoz a toborzást két nappal korábban betiltotta. Miután a bíboros ezt a rendelkezését 1514. május 15-én adta ki, a Budán írt levél ezek szerint május 17-én íródhatott. A nürnbergi feljegyzés végén olvasható sorok szerint a híradás május 25-én érkezett Bécsbe, ahol a másolat azonnal, tehát még a 26ra virradó éjjelen elkészült. A nyomtatott kiadás fentebb idézett alcíméből megtudható, hogy ez a levél június 4-én érkezett Augsburgba. így nem csupán a tudósítás útvonala, de annak haladása az időben is pontosan rekonstruálható. Csak az ismeretes, hogy az eredeti levél, ill. annak másolata mikor készült el, de az nem, hogy mikor indult útjára az, aki azt vitte. Bizonytalanságot jelenthet az is, hogy a hír hordozója útközben akár napokra is megállhatott. A bécsi éjjeli másolás alapján azonban feltételezhető, hogy az írás sem Budán sem Bécsben nem várakozott sokáig. Az akkori utak nyomvezetése természetesen távol állt a mostani autópályákétól, így a távolságok is jelentősen nagyobbak voltak a maiaknál, ami kerekítve Budapest-Bécs estében 240 km és Bécs-Augsburgnál 580 km. A tudósítás számára az út Bécsig nyolc, onnan Augsburgig további tíz napig tartott. Haladásának sebessége az első szakaszon napi átlagban kb. 35-40, míg a másodikban ennek mintegy kétszerese, kb. 65-70 km lehetett. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az első részen Bécsig gyalogos, vagy poroszkáló szekér, a másodikon már ehhez viszonyítva gyors lovas, ill. kocsi szállította a budai hírlevelet Augsburgba. Az ilyen jellegű, un. Neue Zeitungoknál e korai korszakban szinte egyedülálló adat is maradt fenn a nürnbergi kéziratban: a budai levél írójának neve. 326