AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Korabeli tudósítások Nürnbergben az 1514. évi magyarországi parasztháborúról
így ez az eddig névtelenként számontartott és nyomtatásban többször is közreadott szöveg immár az aláíró Hans Schweicklin nevéhez köthető. Róla különben más adat nem ismeretes. A függelékben „I"-vel jelölt, másik, nürnbergi, kéziratos szöveg ugyancsak egyértelműen hírlevél, amelynek élén „Wist lieber Herr Hewperger" szöveg áll. Ez némi fogódzót nyújt a korabeli információk áramlásának nyomon követéséhez. A megszólított, akinek a hazánkban készült levél szólt, alighanem azonos azzal a Matthäus Heupergerrel, aki a bécsi városi tanács tagja volt ekkor és 1516-ban hunyt el. A tekintélyes és művelt férfiú jámborságát és társadalmi aktivitását a bécsi Heiltumsbuch 1502-ben, majd 1514-ben nyomtatásban történt közreadása, de mindenek előtt az ugyancsak bécsi, az Úr Szent Testéről elnevezett testvérület (Gottesleichnamsbruderschaft) általa kezdeményezett újjászervezése bizonyítja. 32 Könyvszeretetéről nyomtatott ex librise tanúskodik. 33 Egészen új oldaláról világítja meg Heuperger tevékenységét a most közreadott nürnbergi feljegyzés. A bibliofil hajlamú férfiú - akárcsak maga Christoph Scheurl - ezek szerint foglalkozhatott az értesülések továbbításával is. Erre utal egyrészt, hogy Magyarországról részletes beszámolót írtak neki Bécsbe, másrészt hogy ez a szöveg Scheurlhoz került Nürnbergbe. A hírlevelek írói és címzettjei között többnyire rendszeres kapcsolat állhatott fenn, amire több szövegrészletből is következtetni lehet. Olvasható ugyanis arról, hogy az illető már korábban is írt ugyanerről a témáról ugyanannak a személynek. 34 Máshol pedig, hogy Budáról majd újra be fog számolni a címzettnek, 3 és hogy elfelejtett valamit megírni. 36 Ezek alapján jogos a rendszeres levelezést feltételezni. A hírek gyűjtésében és továbbirányításában Bécsnek fontos szerep jutott. Két írás 37 is onnan kelt, ill. az egyiket pedig oda címezhették. Az egyik Bécsben kelt levél azzal kezdődik, hogy értesülését maga is Magyarországról érkezett tudósításból szerezte. 39 Több beszámoló élén is olvasható, hogy a szöveg másolat, 40 ill. kivonat. 41 Mindez csak megerősíti a fentieket, amely szerint az írásban kapott értesüléseket újra meg újra lemásolták. Az írásos tudósítások majd mindegyike különösen nagy teret szentel a parasztháború kegyetlenségeinek, azon belül is a kivégzések kimerítő leírásának. A borzalmak ismertetése helyenként párosult azzal a dramaturgiai fogással, hogy a szereplők szájába adott mondatokkal, ill. párbeszéddel annak írója még életszerűbbé tette a beszámolót. 42 Az ilyen híradásoknak egy része a német nyelvterületen nyomtatásban is napvilágot látott, akár több alkalommal is, ami által lehetővé vált, hogy az azokban megörökített, hátborzongató részletek ne csupán a kortársakat, de még a 17. század közvéleményét is élénken foglalkoztassák. Különösen Dózsa kivégzésének szadista részletei hagytak maradandó nyomot a német irodalomban. 43 A magyarországi tudósítások írói közül egyedül a fentebb említett Hans Schweicklin nevét őrizték meg a Scheurl-féle feljegyzések. Neve és levele alapján nyilván német volt, ami a többi hírlevél szerzőiről is joggal feltételezhető. Ezen 327