AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

A Magyar Bibliográfiai Intézet koncepciója Gulyás Pál, aki 1916-tól már a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének másodelőadója volt, Könyvtári problémák című, 1917-ben megjelent munkájának harmadik, Egyetemes repertóriumok című fejezetében egy olyan iroda megszervezését javasolta, melynek a következő feladatai lennének: 1. Elkészítené és gondozná hazánk húsz legnagyobb közkönyvtárának betűrendes központi katalógusát; 2. Ebből lelőhely-tájékoztatást nyújtana a kutatóknak; 3. Megcsinálná a központi katalógus tárgymutatóját; 4. Közreadná a központi katalógus anyaga alapján a retrospektív nemzeti bibliográfiákból hiányzó művek jegyzékét; 5. Szerkesztené és kinyomatná a hazai folyóiratok általános repertóriumát; 6. „Kiadná a hazai sajtótermékek teljes évi bibliográfiáját." Gulyásnak konkrét elképzelése is volt az előbbiekben felsorolt tevékenységet folytató szervezetről: „Az irodát, melyet legtalálóbban Magyar Bibliográfiai Intézetnek lehetne elnevezni, önálló osztálynak képzelem a M. N. Múzeum keretében, melynek élén egy osztályigazgató állana." Ez a koncepció - anélkül, hogy utalna rá - Esztegár Lászlónak, a századforduló időszakában felvetett gondolatát elevenítette föl, kiegészítve egy központi katalógus létrehozásával és működtetésével. Mivel Gulyás már nem a Nemzeti Múzeum alkalmazottja volt, az állami felügyelet szintjéről megtehette, hogy a Széchényi Könyvtárat nevezze meg az általa javasolt intézet leendő helyeként, megfelelő érvekkel alátámasztva annak fontosságát: „A Bibliográfiai Intézet megvalósítása s az itt vázolt egyetemes jegyzékek megteremtése és kiadványok megindítása rendkívüli mértékben emelné könyvtáraink teljesítőképességét és megkönnyítené a tudományos kutatást."

148 Gulyás koncepciójával kapcsolatban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa 1918 elején átiratot intézett a Nemzeti Múzeum igazgatójához, Fejérpataky Lászlóhoz, a javaslatok megfontolását kérve. Az elképzelésekre Melich János, a Széchényi Könyvtár nyomtatványi osztályának igazgatója adott, március 25-ei keltezéssel szakvéleményt. A kurrens nemzeti bibliográfia előállításával kapcsolatban visszautalt Fejérpatakynak, a könyvtár vezetőjeként 1908-ban, az Akadémia javaslata nyomán készített szakvéleményére, amelyben az OSZK által is szükségesnek tartott könyvészeti munkálatok megkezdésének akkori lehetőségét a megfelelő helyiség, személyzet és pénz biztosításában látta. Ezek a feltételek 1918-ban is hiányoztak. Melich arra kérte felettesét, hogy a jelenlegi átirat alkalmából a nemzeti bibliográfiára vonatkozóan tegyen a vallás- és közoktatásügyi miniszternek előterjesztést „az Orsz. Széchényi-könyvtár által többször inaugurált, a M. T. Akadémiától is javasolt magyarországi és magyar szerzők nyomtatványainak tudományos bibliográfiája munkálatainak megszervezésére [...] Ezeket a munkálatokat csakis az Orsz. Széchényi-könyvtár kebelében a köteles példányok átvételére rendezett helyiség kibővítésével kapcsolatban lehet megoldani."

149 257