AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

A javaslatok megvalósítására, a tudományos munka igényeinek megfelelő kurrens nemzeti bibliográfia megteremtésére a Széchényi Könyvtár keretein belül, a feltételek hiányában - ugyanúgy mint tíz évvel ezelőtt - ezúttal sem került sor. Összegezés A dualizmus több mint fél évszázadát áttekintve azt kell megállapítanunk, hogy a Nemzeti Múzeum szervezetében működő Széchényi Könyvtár csak viszonylag rövid ideig volt képes megvalósítani a könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti általános bibliográfiájának elkészítését és közreadását. Az, hogy ez a feladat az intézmény kötelezettsége, a könyvtár vezetését 1875-ben átvevő Fraknói Vilmos fogalmazta meg elsőként, s az ő kezdeményezésére valósult meg 16 éven keresztül - 1876-tól a Magyar Kónyv-Szemlé-ben, 1878-tól pedig a folyóirat Magyarországi Könyvészet című mellékletében - a Magyarországon megjelent könyvek, térképek és zeneművek, illetve a magyar vonatkozású külföldi munkák leírásait tartalmazó kurrens nemzeti bibliográfia Tipray Tivadar, valamint Horváth Ignácz szerkesztésében. Fraknói utódai is magukénak vallották azt az elvet, hogy a tudományos igényeknek megfelelő, a lehetséges teljességet megközelítő kurrens könyvészet csakis a Széchényi Köriyvtár keretében, a kötelespéldány-szolgáltatásra támaszkodva valósítható meg. Adataink vannak arról, hogy a kötelespéldányokról szóló, 1897. évi XLI. t.-c. hatályba lépését követően, Fejérpataky László utasítására megkezdődött és hosszú évekig folyt a bibliográfiai cédulák készítése egy tervezett, de meg nem valósult kurrens könyvészet számára. A tudományos körök azonban hiába fogalmazták meg korszakunkban többször is a nemzet kulturális igényeként a korszerű kurrens nemzeti bibliográfia szükséges voltát, a dualizmus kori kulturális kormányzat nem biztosította a Széchényi Könyvtár számára az előállításhoz és közreadáshoz nélkülözhetetlen helyiséget, személyzetet és pénzt. Nem tudott létrejönni a bibliográfiai munkálatokat támogató és összehangoló Magyar Bibliográfiai Társaság, továbbá az Esztegár László, illetve Gulyás Pál által szorgalmazott Magyar Bibliográfiai Intézet sem, amelynek feladatkörébe tartozott volna a kurrens nemzeti bibliográfia gondozása is. A korszak nagyobbik hányadában az újonnan megjelenő irodalomra irányuló tájékoztatást - a teljesség vonatkozásában korlátozott formában - a szakfolyóiratok bibliográfiai rovatai, illetve a könyvkereskedői kurrens könyvészetek látták el, gyakorta meg nem valósítható nemzeti bibliográfiai célokat tűzve ki maguk elé. Bár a kurrens nemzeti bibliográfia dualizmus kori története a könyvek, térképek és zeneművek vonatkozásában nem mutatott fel huzamosabb ideig 258