AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

sa, a melynek feladata egyrészt az eddigi könyvészeti munkák revidiálása, másrészt az évi termelésnek rendszeres, komolyan megfontolt elvek alapján történő bibliográfiai feldolgozása volna."

108 Látható, hogy Esztegár László minden alkalmat megragadott egy nemzeti bibliográfiai intézet szükségességének hangoztatására. Véleményével most sem maradt egyedül! Gyalui Farkas, aki a könyvtári tudományok magántanára volt a kolozsvári egyetemen, 1903-ban arról írt, hogy nemcsak nemzetünknek és tudományunknak teszünk szolgálatot, hanem az általános kultúrának is, ha elvégezzük nemzeti irodalmunk retrospektív és kurrens lajstromozásával a nemzetközi bibliográfiának reánk eső részét. Mint magától értetődő dolgot említi meg, hogy a nemzeti bibliográfiai munkálatokra „melylyel egyúttal az Institut International de Bibliographie nagy tervéhez a magunk részét megvalósítottuk s melyet végezni, valamint a későbbi repertóriumokat állandóan szerkeszteni, egy létesítendő magyar bibliográfiai intézet legalkalmasabb, [...]"

109 A tudományos igényű kurrens nemzeti általános bibliográfiát előállító és közreadó szervezet a századforduló idején valóban csakis a könyvkereskedők egylete, az Akadémia és nem utolsó sorban a Széchényi Könyvtár anyagi és szellemi erőinek összefogásával működhetett volna. A három testület összefogására nem került sor, így egy adott téma iránt érdeklődő kutatónak nem volt lehetősége a hazai irodalom teljes körű áttekintésére. Igényeit a különféle szakfolyóiratok könyvészeti, bibliográfiai rovatai elégítették ki, melyek közül némelyek a téma teljes hazai sajtórepertóriumát is tartalmazták, mint például az Egyetemes Philologiai Közlöny-ben, Hellebrant Árpád által évente összeállított magyar philologiai irodalom, mely gyűjtőkörébe vonta az önálló műveket, a hírlap- és folyóiratcikkeket, a verses műfordításokat és a könyvismertetéseket. Esztegár 1905-ben bekövetkezett halálával elmaradtak a Magyar Könyvszemlé-ből a bibliográfiai intézet felállítását szorgalmazó közlemények, viszont két évvel később, ha más formában is, de újra felelevenedett a kurrens nemzeti bibliográfia eszméje. Az Akadémia indítványa a magyar irodalom bibliográfiájára Az 1711-ig megjelent magyar nyelvű, magyarországi, illetve magyar szerzőktől külföldön megjelent, nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészete, a Régi magyar könyvtár I-III. kötete 1879 és 1898 között jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. A III. kötet nyomdai költsége utolsó részletének törlesztésére 1901-ben került sor.

110 Az Akadémia I. osztályának keretében működő Irodalomtörténeti bizottság 1907-ben látta elérkezettnek az időt az 1712-től az 1900. év végéig megjelent hazai nyomtatványok, valamint a magyar szerzők külföldön megjelent munkái korszerű, teljes bibliográfiájának elkészíttetésére. Indítványában az szerepel, hogy az Akadémia kérje fel a belügyminisztert, továbbá a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a bibliográfia megíratása érdekében a Széchényi Könyvtárban egy szakbizottság jöjjön létre, s 246