AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Kiválasztva a „Ba" kezdetű betűcsoportot azt láthatjuk, hogy az ide tartozó 45 tételből 14-nél a tárgyévet megelőző éveket, vagy a következő, 1892-es kiadási évet találunk, vagyis e csoportból mindössze 31 a valóban 1891. évvel jelölt kiadvány. Az is megállapíthatjuk, hogy a Magyar Könyv-Szemle melléklete, a Magyarországi Könyvészet 1891. évre vonatkozóan, a magyar nyelvű könyvek között, ugyanebben a betűcsoportban 51 tételt, a naptáraknál 3 magyar nyelvű tételt, az értesítőknél pedig további 14 tételt ír le. E mintában tehát a kereskedelmi könyvészet mindössze 46%-os teljességű a könyvtári jegyzékhez képest. Több év globális adatait áttekintve hasonló, bár valamivel jobb eredményre jutunk: 1886-1889 között a könyvkereskedői éves könyvészetek összesen 5247 tételt közöltek,

66 60%-át a Széchényi Könyvtárban szerkesztett bibliográfia azonos időszakának 8725 magyar nyelvű tételének. Nem igazolható tehát Fejérpataky László állítása, hogy tudniillik a könyvárusi jegyzékek sokkal nagyobb teljességet mutatnának föl mint a Magyar Könyv-Szemle bibliográfiai melléklete. A Magyar Könyvészet éves köteteiből a térképek a Tudományos szakmutató Földrajz. Népisme. Utazások. Térképek szakcsoportból kereshetők vissza, de például 1901-ben, 1902-ben stb. a „Térképek" vezérszó alatt is megtalálhatók betűrendben egybegyűjtve. A Corvina 1879-től rendszertelenül, de alkalmanként önálló rovatban közzétette az újonnan megjelent hazai zeneműveket is. E kiadványok kezdetben nem szerepeltek a Magyar Könyvészet köteteiben, illetve a Magyar Könyvkereskedők Egylete évkönyvének első három évfolyamában. A kurrens éves zeneműbibliográfia az évkönyv 4. évfolyamában 1893-ban jelentkezett először Vevér Oszkárnak, a Rózsavölgyi és Társa cég alkalmazottjának

67 összeállításában. A bibliográfia két részből áll. Az „ABC rendszerinti beosztás"-ban találhatók a részletes leírások: szerző, cím, kiadó (bizományos) székhelye és neve (terjedelem, méret megjelölése nélkül), a „Systematikailag beosztott jegyzék"-ben pedig szakrendi csoportosításban ismétli meg a tételeket csak a szerzőt és a címet tüntetve fel. 1896-tól szintén a Rózsavölgyi cég munkatársa,

68 katonai Magyar Gábor, 1902-ben pedig Altstädter Győző szerkesztette az évkönyv zenemű-bibliográfiáját, majd ezt követően a zeneművek közzététele elmaradt. Feltámasztására 1904 júniusában történt kísérlet, amikor a Rózsavölgyi és Társa cég fölkérésére Petrik Géza, a Corvina akkori szerkesztője elvállalta a lapban a zeneműújdonságok folyamatos összeállítását a kiadók bejelentései nyomán.

69 Petrik az év végével lemondott a lap szerkesztéséről, a kezdeményezés abbamaradt, s így nem teremtődött meg az éves bibliográfia alapja sem. A Corvina hasábjain legközelebb 1907 szeptemberében kifogásolta Zeidler Rezső, hogy „1902 óta Magyarországon megjelent zeneművekről semmiféle nyomtatott lajstrom nem létezik. [...] Főleg azonban a vidéki könyvárusok viselik ezen visszás helyzet áldatlan következményeit. [...] Eltekintve azonban a gyakorlati értéktől, úgy érzem, erkölcsi kötelesség egy magyar zenemű-bibliográfia létezése."

70 Az egylet elnöksége ezt követően lépéseket tett a hiány pótlására: felszólította a zenemű237