AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

kiadókat, hogy az utolsó négy évben megjelent kiadványaikat saját maguk katalogizálják (az idő tájt a Corviná-ná\ nem volt rendszeresített zenemű-bibliográfus), s e jegyzékeket a Corvina, majd az egyleti évkönyv közzéteszi.

71 Az 1909. évi évkönyvben valóban közlésre került az 1903-1907 közötti évek elmaradt anyaga, s felkérettek a kiadók, hogy a jövőben rendszeresen küldjék meg az egyletnek új zeneműkiadványaikat, további kurrens zenemű-bibliográfia megjelenésére azonban korszakunkban nem került sor.

72 Feltételezhető, hogy a Magyar Könyvészet éves kötetei a könyvkereskedői szakmán kívül nem voltak közismertek. Bár a Magyar Könyv-Szemle 1877-ben és 1879-ben is közölt róla ismertetést, az 1894. évre vonatkozó könyvészetet Dézsi Lajos mégis olyan kiadványként ismertette, mint ami a Magyar KönyvSzemle megszűnt bibliográfiai mellékletének nyomdokába lépett volna. Hiányának tekinti, hogy sok vidéki kiadvány kimaradt, mert leginkább csak az egyletnek beküldött nyomtatványok felsorolására szorítkozik.

73 Az 1895. tárgyévi könyvészetről is hasonló kritikát közölt Barcza Imre. A hiányok említésén túl kifogásolja, hogy inkább a könyvárusok és nem a „tudomány művelői" számára készül: a gyűjteményes munkák tartalma nincs részletezve; nincsenek feldolgozva a tudományos évkönyvekben és a középiskolai értesítőkben megjelent dolgozatok; a közölt szakrend helyett hasznosabb lenne egy tudományos tárgymutató, speciális tárgyak szerint osztályozva.

74 A könyvjegyzék azonban megmaradt saját keretei között, s a Magyar Könyv-Szemle kurrens bibliográfiai mellékletének megszűntével a Corvina újdonságrovataira épülő, elsősorban könyvkereskedelmi érdekű éves Magyar Könyvészet a könyvkereskedő-egylet évkönyvének részeként (illetve önálló címlappal ellátott különlenyomatként is) egészen 1914-ig,

75 a Könyvtári Szemle bibliográfiai mellékletének megindulásáig, egyedüli fóruma volt a magyar nyelvű könyvek, térképek és zeneművek hazai kurrens bibliográfiájának. Törekvések a kurrens nemzeti bibliográfia érdekében Javaslatok a kurrens nemzeti bibliográfia létesítésére A Széchényi Könyvtár szervezeti szabályzataiban a feladatok között sem közvetlenül, sem közvetve nem szerepelt a nemzeti bibliográfia szerkesztésének vagy közreadásának kötelezettsége. A Nemzeti Múzeum könyvtárának Fraknói Vilmos által megfogalmazott rendeltetése, hogy tudniillik nemcsak megőrzője legyen a hazai irodalom termékeinek, hanem ezen irodalom ismeretét is terjessze (vagyis retrospektív és kurrens bibliográfiák révén a hazai tudományos közművelődés ügyét szolgálja), az 1890-es évekre már beépült a tudományos köztudatba, s a Magyar Könyv-Szemle teret adott az erre vonatkozó megnyilvá238