AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Azt megelőzően, hogy 1893 júliusában a folyóirat szerkesztését a könyvtártól megválni kényszerülő Csontosi Jánostól

55 Schönherr Gyula vette át, a múzeum igazgatója előzetes véleményt kért a Magyar Könyv-Szemle szerkesztése, iránya és jövendő adminisztrációja felől Fejérpataky Lászlótól, a könyvtár levéltárnokától és id. Szinnyei Józseftől, a hírlaptár őrétől. Fejérpataky, 1893. március 12-ére keltezett írásos véleményében méltatja az alapító Fraknói érdemeit, megállapítja, hogy 1879-től, Csontosi szerkesztői munkálkodása idején a színvonal tovább emelkedett, viszont időszakossága pontatlanná vált. Szerinte a tudományos célt a könyvtár feladata adja meg, a folyóirat tehát, az intézmény tevékenységének bemutatásával elsősorban a könyvtár érdekeinek szolgál. További feladata a hazai és külföldi könyvtárak, levéltárak felkutatott magyar vonatkozású anyagának ismertetése, a hazai könyvtárak, levéltárak tudományos érdekeinek tolmácsolása, az általános bibliográfia és levéltártan újabb jelenségeinek figyelemmel kísérése. „Ellenben az a bibliographiai összeállítás, mely eddigelé a rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel a magyarországi irodalomnak egy-egy évi képét iparkodott nyújtani, minthogy ily összeállításnak bibliographiai értéke csak úgy volna, ha az a teljesség igényeivel kép föl, a folyóiratból - mint abba nem illő - elhagyandó. Ily összeállítás könyvárusi kezekhez való munka, amint hogy évek óta megjelenő ily jegyzékek sokkal nagyobb teljességet mutatnak föl, .mint az, a melyet a N. Múzeum könyvtárának hivatalos folyóirata tesz közzé. E helyett óhajtandó, hogy a folyóirat figyelemmel kísérje az idegen irodalmaknak hazánkat illető termékeit, minthogy erre a hazai könyvárusoktól közzétett jegyzékek alig terjeszkednek ki."

56 Szinnyei lényegében azonos programot fogalmaz meg, de említés nélkül hagyja a kurrens bibliográfia ügyét.

57 Az 1892/93. évi, új folyamként megindult Magyar Könyv-Szemle részletes programjának ismertetésekor Schönherr, Fejérpataky véleményét elfogadva a Magyarországi Könyvészet című bibliográfiai melléklet elhagyását azzal indokolja, hogy „ez idő szerint rendelkezésre álló eszközök mellett sem mint a hazai irodalom könyvészete, sem mint a múzeumi könyvtár évi gyarapodásának jegyzéke nem léphetett fel a teljesség igényeivel". Viszont, ha teljesül a könyvtár óhaja, és hungarika-állományáról rendszeres katalógust fog tudni közrebocsátani, a remények szerint „akkor a Magyar Könyv-Szemlének is meg lesz adva a lehetőség, hogy az évi gyarapodás pontos jegyzékének kiadásával más alakban pótolhassa az elmaradt könyvészeti rovatot".

58 Fejérpataky javaslata nyomán, Horváth Ignácz összeállításában 1895-ig még megtalálhatjuk a külföldi irodalom magyar vonatkozású termékeinek címleírásait tartalmazó közleményeket, ezt követően azonban többé már nem jelentkezik könyvekkel, térképekkel vagy zeneművekkel kapcsolatos kurrens általános nemzeti bibliográfiai összeállítás. A Magyar Könyvszemle, az 1876-os programjában kitűzött célt tizenhat éven át képes volt teljesíteni. A Széchényi Könyvtár által 1876-1891 között közreadott kurrens nemzeti bibliográfia nem 233