AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

bőkezű volt. 1869-1874 között nyolc jelentősebb vételt tett lehetővé több mint 18 000 forint rendkívüli dotációval. Az irattárban nincs nyoma egyetlen olyan vételi ajánlatnak sem, amelyet anyagi okokból utasítottak volna el. E „rendkívüli kiadások" fedezte vásárlások közül a Jászay-féle gyűjteményt már említettük. 1872-ben került sor Gyurikovics György (1780-1848) pozsonyi bíró, történetíró kéziratgyűjteményének megvételére. Az eladó az elhunyt fia, Gyurikovics Ferenc volt, aki már 1848 őszén vételre ajánlotta fel apja könyvtárát.

47 A Széchényi Könyvtár 1872-ben csak a kéziratokra tartott igényt: 3000 darabot vettek meg 500 forintért és utólag még három kötet kéziratot 40 forintért, a Bél Mátyás-féle megyei monográfiákból. (Bereg, Borsod, Heves vármegyék.)

48 Hodzsa Mihályné Lipótszentmiklósról 1872-ben elhunyt férje könyvtárát kínálta eladásra. A Széchényi Könyvtár 15 kéziratot és 473 kötetet választott ki: latin, magyar, német, francia és cseh könyveket a 16-19. századból. A zömmel vallásos műveket tartalmazó gyűjteményből sok szláv ritkaság került ki, pl. a nevezetes hatrészes cseh Biblia (Kralic, 1579-1594), egy cseh nyelvű Újszövetség 1518-ból, továbbá Pázmány Péter, Kempis Tamás, Bél Mátyás művei. Mátray Gábor írta Pulszkynak szóló feljegyzésében a vételár indokául, hogy a férj semmi vagyont nem hagyott hátra, minden pénzét könyvekre költötte s ez „némi érdemül szolgálhat". Az özvegy végül 452 forintot kapott.

49 Liszkay József (1809-1888) győri református lelkész elhunyt apósa, Tóth Ferenc (1768-1844) ref. püspök könyvtárát ajánlotta vételre 1872-ben. Mátray Gábor 135 nyomtatványt, közöttük 33 db RMK-t választott ki, többek között olyan ritkaságot, mint Szikszai Hellopoeus Bálint egri prédikátor katekizmusának 16. századi első kiadását.

50 Kiválasztott továbbá a református egyház történetére vonatkozó 25 kötet kéziratot. Ennek legértékesebb része az a 10 kötetből álló kézirategyüttes, amely Tóth Ferenc Analectái néven vált később ismertté. Ez részben eredeti okmányokban, részben másolatokban, részben már Tóth Ferenc által feldolgozott formában rendkívül becses forrása a magyarországi protestantizmus történetének.

51 Mátray 500 forintos árajánlatát azonban Liszkay József kevesellte. Igaz ugyan, írta levelében Liszkay, hogy lehet „hivatkozhatni a hazafiúi jellemre és kötelességre, melyre én sokat adok s az is igaz, hogy én nem űzök kereskedést a birtokomban levő kincsekkel s nem fér jellememhez azzal ijesztgetni a vevőt, hogyha ennyit és ennyit nem ad, tehát viszem portékámat a külföldre", mégis méltányosabb árra számít a Nemzeti Múzeum részéről, mivel „inkább ennek birtokába óhajtván bocsátani ritkaságaimat mint bárkiébe..."

52 Mátray sietett meggyőzni Pulszkyt, hogy a könyvtár nem jár rosszul a kért 600 forintos összeg megadásával sem s végül ebben meg is egyeztek. Pulszky Ferenc egy parlamenti felszólalásának volt köszönhető 1873-ban egy kimagaslóan értékes magángyűjtemény megszerzése. Az 1873. évi költségvetési vitában ugyanis Pulszky erélyesen szólalt fel a Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek gyarapítására eredetileg szánt összeg csökkentése ellen. Többek között azért is kért több pénzt a Múzeum részére, hogy meg lehessen vásárolni 191