AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Farkas Ágnes - V. Ecsedy Judit: A kassai nyomda 1610-1622 közötti munkássága

rosára megharagudhat érte. 1619. március 14-én Fest a közgyűléstől a tőle összes példányaiban elkobzott üstökösleírás visszaadását kérte, hogy hetivásáron árulhassa. A kérést elutasították, minthogy a főkapitány kívánságára történt az elkobzás. Egy példánya szerencsés véletlen folytán maradt meg Lőcse levéltárában, a többit, úgy látszik, valóban megsemmisítették. A Fest nyomda kiadványait értékelve szólnunk kell arról is, hogy itt jelent meg 1620-ban az első, Magyarországon nyomtatott, magyar nyelvű útleírás. A mű szerzője Szepsi Csombor Márton, kassai iskolamester, aki bejárta Európát, és élvezetes, szemléletes módon osztja meg tapasztalatait az olvasóval. Művében 1616 és 1618 közötti külföldi vándorlásának élményeit örökítette meg, előszava szerint azzal a céllal, hogy olvasóinak látókörét kiszélesítse. Művét különösen érdekessé teszi, hogy magyar viszonyokra való hivatkozással mondja el tapasztalatait. Szepsi Csombor hosszabb időt töltött Angliában is, amint útleírásából megtudjuk. Egy másik kassai református lelkész, Szepsi Korocz György, korábban Bocskai István kassai írnoka, valószínűleg ugyancsak járt Angliában, bár I. Jakab angol király művét, a Basilikon dóront latinból fordította magyarra. 1620-ban a Fest nyomdában megjelent Kecskeméti C. János: "Catholicus református" című fordítása, amely William Perkins nagyhatású angol protestáns szerzőnek művét magyarította, valószínűleg szintén latin eredetiből. Perkins hatását a katolikus Bellarminéhoz szokták mérni. Kecskeméti C. János 1620. június elsején kelt ajánlását Bethlen Istvánnak és a felséges Bethlen Gábornak ajánlotta. A fordítás ugyan itt is latin változatból történt, a fentiekkel talán mégis sikerült érzékeltetni, hogy a 17. század elején Magyarország túlnyomóan protestáns részeiben, vagyis Erdélyben és Felső-Magyarországon új kultúrszemlélet fejlődött ki a megváltozott európai helyzet következményeként. Az új irány képviselői a német-angol-németalföldi reformációhoz, annak is puritán irányzatához közeledtek. Ez az irányzat Kassán hamar gyökeret eresztett, amiben valószínűleg része volt Kassa sokféle kereskedelmi és kulturális hatást befogadó polgárosult szellemének. Ugyanitt, a Fischer-Fest nyomdában jelent meg egyébként az első, Magyarországon nyomtatott, angol nyelvű szöveg, az ugyancsak Bocatius által - bár név nélkül - összeállított 25 nyelvű Miatyánk kiadásban, amelyet az angol irodalom szempontjából már Gál István méltatott. Egy-egy érdekes kiadvány emlékét villantják fel azok a címek, amelyekből napjainkra csak töredékek maradtak fenn. A közelmúltban előkerült, kötéstáblából kiáztatott töredékek közül jelentőségében kiemelkedik Ilosvai Selymes Péter Toldi jának első, példányból ismert kiadása, amely a korábban elsőnek hitt lőcseit kilenc évvel megelőzi. Csaknem épen maradt latin nyelvű címlapja is a teljes impresszummal. Valószínűleg ugyanabban az évben (1620) került ki a sajtó alól a másik három töredék is: két másik széphistória-töredék: Leucippe és Clitophon, illetve Illyefalvi István lephta tragédiájának töredéke, valamint egy diétáról, egészséges életmódról szóló mű részlete. A nyomda tevékenysége szemlátomást megélénkült 1619-től kezdődően Fest haláláig. Ebben az időszakban, Bethlen Gábor hadjáratának megindulásával összefüggésben Bocatius mellett Alvinci Péter személyisége a legmeghatározóbb nemcsak 357