AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bellágh Rózsa: Szerencsi Nagy István, a Magyar Athenas folytatója

Maga Szerencsi is értékes könyvtárral rendelkezett, amint a levél további ré­szeiből kiderül: "...Magam is e' tájatt sok M[agyar] Könyveket gyűjtöttem, a' mellyek igen ritkák, és sem az Athenasb[an] sem ... a' Tudós Uraknak munkájuk­ban nem említetnek, söt a' mellyek a' M[é]l[tosá]g[o]s B[áró] Rádai Ur ö N[agy]sá­ga Bibliothecájáb[an]-is nintsenek meg. E'tájatt hajdon sok Typográphiák voltak, és nem lévén MJagyar] Országbjan] az a' Tudósok között való Correspondentia és Könyvekkel való kereskedés, néha tsak azon a' vidéken maradtak és lettek esmére­tesek sok könyvek, a' hol írattak 's nyomattattak." Saját könyvtára, Ráday bibliotékájának katalógusa alapján, valamint a kortár­saktól összeállított és elküldött címjegyzékek és kiigazítások felhasználásával igen értékes bővítéssel készült újra kiadni a Magyar Athenast. Már annyira előrehaladt ebben a munkában, hogy Nagy Sámuel ágens közbenjárására 1787-ben a mű új­ra kiadására a királyi engedélyt is megkapta. A kibővített Magyar Athenas azon­ban nem jelenhetett meg, mert Szerencsi váratlanul meghalt. A fáradhatatlan Szerencsi e mellett újabb könyvek kiadását is tervezte Ráday segítségével. Gyöngyösi István, a költő műveinek újra kinyomtatásáról tájékoztat Ráday Gedeonhoz 1787. augusztus 20-án írt levele: "...A N[agy]ságod hozzám irni méltóztatott Levele szerint jelentettem a Gyöngyösi munkáinak újra való ki-nyom­tattatását Streibig Uramnak: ki-is kap rajta, és örömest kinyomtattya, tsak hogy méltóztassék N[agy]s[á]god azon jó originális Editiokat véle közleni vagy én hoz­zám ad fideles manus által küldeni... . Annyival kedvesebb fog az uj Editio lenni ha a N[agy]s[á]g[o]d tudós praefatioja eleibe nyomtattatik, és ha a Manuscriptus­ban levő és még soha ki nem nyomtattatott munkái is hozzá tétetnek. Én az Ins­pectiot és Correcturát sok dolgaim között-is felválalom. S ha N[agy]s[á]god helly­ben hagyja a mostani Ortographia szerint fogom corrigálni." Közben magánéletében is változás történt. 1787 decemberében házasságót kö­tött Nemes Bogyai Búzás Judittal. Ez alkalomból Szerencsit verssel köszöntötte ba­rátja, Pálóczi Horváth Ádám. A verset a Magyar Músa 1787. december 29-i szá­ma közölte. Lakodalmi verset írt Szerencsi Nagy István és Nemes Búzás Judit köszöntésére Bécsből Andrád Sámuel is. 1788-ban kinyomtatta a maga költségén Kis Gergely kéziratban maradt, az is­tentisztelet rendtartását magába foglaló művét: Agenda, azaz egyházi szolgálat­béli okos isteni tisztelet módja, Mellyet a' Felsőbbeknek parantsolatjára készített vala, Néhai Tiszteletes Tudós Kis Gergely, Sz. Udvarhelyi első Professor, és az Erdély Országi VenerabfilisJ Rfeformata] Superintendentziának Generális Nó­táriusa. Most pedig némelly hozzáadásokkal megbövitve, az ezzel élni akaró Szolga Társaiknak hasznokra, a' maga tulajdon költségén közönségessé tett Sze­rentsi Nagy István, N. Győri Ref[ormátus] Prédikátor. Az előszóban megemléke­zik Kis Gergelyről, majd a mű kinyomtatásának szükségességét hangsúlyozza: "... [Kis Gergelyhez] való háládatosságomnak megmutatására, az irigységnek meg­szégyenítésére, és mindenek felett a' két M[agyar] Hazában levő Szolga Társaim­nak egy illyen tökélletes Munkával szolgálni kívánó jó indulatomnak meg-bizonyi­tására ezt a' magam költségemen köz haszonra ki ... bocsátottam." 423

Next

/
Oldalképek
Tartalom