AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Bibliográfiai adalékok az esztergomi breviárium Mohács előtt nyomtatott kiadásairól

ismertetett zágrábi diurnálét, a Breviárium Zagrabiense két kiadása ismeretes. El őbb 1484-ben Velencében Ratdolt, 4 majd 1505-ben ugyancsak a lagúnák váro­sában a neves Giunta nyomtatta. Ez utóbbi kiadványból a pesti ferenceseknél őrzött, elején hiányos példány is­meretes. Pedig már Knauz Nándor beszámolt arról, hogy a Barberini-féle ró­w mai könyvjegyzék 1681-ben tudósított erről a kiadványról. Ez a nevezetes gyűj­temény azután a vatikáni könyvtárba került. És valóban, ott ma is őrzik a zágrábi breviáriumnak ezt a - 79 példányát. Az erről teljes terjedelmében az OSZK részére ké­szíttetett mikrofüm összevethető volt a pesti ferencesek pél­dányával, melynek alapján kiderült, hogy mindkét kötet hiá­nyos. A ferencesek pél­dányában rögtön az elején nem található a címlevél, és az első füzetnek ezzel össze­függő, nyolcadik leve­le, majd a teljes "Ac­cessus altaris rész. A következő, -jelű füzetből csak az első hét levél van meg, míg a nyolcadik ebből hi­ányzik, valamint a 12 ábra teljes következő, 3 füzet. A számozott fő 81 részből is több levelet hiába keres az ember. Fontos viszont az a körülmény, hogy a kötet végén a zágrábi breviárium kolofonja a teljes impresszummal megvan: Ve­lence 1505 Giunta. Ezzel szemben pontosan fordított a helyzet a vatikáni példányban: ott a brevi­áriumnak a fentiekben felsorolt valamennyi levele megtalálható, viszont csonka a kötet végén az 510, teljesen hiányzik pedig az 511. és az 512. levél a zárósorokkal. Miután a hazai szakirodalomban a leírás a pesti példány alapján történt, különösen 346

Next

/
Oldalképek
Tartalom