AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Bibliográfiai adalékok az esztergomi breviárium Mohács előtt nyomtatott kiadásairól

fontos a címlevél. Ennek fonákján méltatás olvasható Joannes Paep, budai könyvkereskedőről, aki a zágrábi kanonokok kérésének eleget téve, nyomtatásban adta közre számukra a breviáriumot. A címlap tetején a "Breviárium Zágrábién." szövegsor áll, alatta a lap egészét betölti az a fametszet, amelynek alján a "Joánis pap // librarij Buden." szedett szöveg olvasható. E szavak között a budai kiadó máshonnan is ismert, kereszttel díszített monogramja áll. A fametszet felső négyötödén a "S.Stephanus rex" feliratú, glóriát viselő, első magyar király csaknem teljes alakos képe látható koronával, országalmával és jogarral (ld. 12. ábra). E kiadói jelvény eddig a magyar szakirodalomban ismeretlen volt, Itáliában azonban már korábban rátaláltak erre, és ismertették is. Az első leírása és reprodukciója Lamberto Donátitól származik. Ezt vette azután át Giuseppina Zappella. A budai kiadók jelvényei közül eddig csupán a nagybányai származású Stefan Heckel által használtakon volt látható az első magyar király. Ezek közül az egyik, amely 1512-ből ismeretes, nagy vonásaiban tükörképe a most bemutatott Paep-féle metszetnek. Azonban a római példányban nem kizárólag a címlevél érdemel figyelmet, de a feltűnően sok kéziratos bejegyzés is, amely több kéztől származik. A kötet folyamatos használata jól leolvasható a kalendáriumból, ahol 1523. és 1618. évek közöttről számos évszám áll. A bejegyzések és a másfél tucatnyi levélre rúgó kiegészítő kézirat mind a breviárium használatát voltak hivatva - természetesen latin nyelven - segíteni. 1601-ből zágrábi kanonokok nevét is őrzi a kötet a címlevél fonákján. Egyedül a kalendáriumba a 12 hónap nevét írta be horvát és magyar nyelven egy 16. századi kéz a lapok tetejére. A pesti és a római példány tehát egymást szerencsésen kiegészítve, immár teljes terjedelmében lehetővé teszi az 1505. évi zágrábi breviárium megismerését. 347