AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának története (1802-1846)

nyilván. (A kézzel rajzolt térképek hovatartozására vonatkozóan ez időkből nem rendelkezünk adatokkal.) Nem áll azonban módunkban megállapítani, hogy a térképeket speciális jellegük és formátumuk miatt nem tárolták-e már korábban is némileg elkülönítve. Egy önálló Térképtár felállításának gondolata csak az első világháború idején merült fel, amit talán a térképek iránti, a hadiesemények által felkeltett nagyobb fokú érdeklődés válthatott ki. Lehetséges, hogy már ezt célozta a Garda Samu által végrehajtott összegyűjtésük, és rendezetten, külön történő elhelyezésük, amelyet "lankadatlan buzgalommal, elsőrendű szakértelemmel végzett". 1918 óta tehát - elsősorban Garda Samu e munkájának eredményeképpen ha szervezetileg nem is, de gyakorlatilag kialakult a térképek különgyűjteménye, amely a létrejöttének idején a Könyvtáron belül rangos helyet foglalt el. Bizonysága ennek az, hogy 1925-ben úgy ítélték, miszerint "könyvtári anyagunk e csoportja a legmintaszerűbbek egyike". Bármi is hívta fel a Könyvtár vezetőségének figyelmét a térképekben rejlő tudományos értékekre, be kellet látnia, hogy bár a Könyvtár alapításakor "igen gazdag és magyar szempontból becses térkép- és földabroszgyűjtemény birtokába jutott", mégis a "könyvanyagának későbbi rohamos gyarapodásával, ... sokágú gyakorlati céljainak előtérbe nyomulásával, részben pedig a kellő munkaerő híján is a ... későbbi évtizedekben a térképanyag muzeális kezelése, gondozása és továbbfejlesztése nem történhetett és folyhatott olyan mértékben, amint azt ... a tudományos és gyakorlati érdekek megkívánták volna". Ezért Melich János, a Könyvtár igazgatója javaslatot tett "a könyvtár kebelén belül egy önálló alosztály" szervezésére, vagyis az önálló Térképtár felállítására. Felettesének, Fejérpataky Lászlónak, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori megbízott igazgatójának tett, 1918. április 27én kelt, terjedelmes felterjesztésében részletesen foglalkozott a térképgyűjtemény - különösen a katonai térképek terén - mutatkozó hiányosságaival, hivatkozott azokra a "tudományos szempontok"-ra, "amelyeknek ápolása könyvtárunknak hivatásszerűleg köteles feladata". "Az Országos Széchényi Könyvtár feladata ugyanis" - írja -, "hogy minden, a legtágabb értelemben vett magyar nyomtatvány és kézirat lehető teljes egybegyűjtésére törekedjék, a legrégibb időktől kezdve. Ha ezt a feladatot a kéziratos,vagy nyomtatott térképekre (sőt földgömbökre, esetleg domborművekre, lemezekre és dúcokra) is kiterjeszteni óhajtjuk, amit szerintünk kétségbe vonni nem lehet, mert arra egész sereg, elsősorban történeti irányban kutató tudománynak szüksége van, azt látjuk, hogy e téren széles körű feladat, tehát hatalmas munkaprogramm vár megvalósításra." A felterjesztés adott is munkaprogramot. Ez elsősorban is a hiányok pótlását tűzte ki feladatul. A Könyvtár számára megszerzendők lennének a hazánkat érintő, külföldi (bécsi, müncheni, karlsruhei stb.) könyvtárakban őrzött, de nálunk hiányzó "történeti becsű térképanyagnak" fényképmásoíatai. Ezekhez "a magyarországi gyűjtemények, elsősorban felette becses régi városi topográfiai anyaggal, birtok és határtérképekkel járulhatnának hozzá". Az "újabb korú" térképanyagot illetően 285