AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának története (1802-1846)

tük. Magyarországi atlasz 16 db van (pl. Tomka-Szászky, Görög, Budai Ésaiás mű­vei), de legjelentősebb M. Coronelli 1690. évi atlasza, amely hazánk térképét is tar­talmazza. Ebben az állományrészben szerepel még 27 kolligátum is; egyes orszá­gokról különböző szerzők által, különböző időkben készített térképek utólagosan összekötött gyűjteménye. Érdemes még megemlíteni azt a több részből álló kéziratos atlaszt, amely az Oravicabánya környéki ércbányák 1771. évi állapotát tünteti fel. A kezdeti években a térképállomány csak kis mértékben gyarapodott. Az 1807. évben például csupán egyetlen földabroszt tüntettek fel a növedéknapló­ban. Miller írt ugyan egy felterjesztést a gyarapodás érdekében, kérve, hogy a köteles példányok beszolgáltatását terjesszék ki a nyomtatott térképekre is, de a Helytartótanácsnál ez nem talált visszhangra. A térképek tárolása terén sem tör­tént előrelépés: még 1811 -ben is változatlanul 40 tékában őrizték azokat. Miután a térképeket a könyvekkel együtt kezelték, sorsuk alakulását a XIX. század folyamán nehezen tudjuk nyomon követni. Ami azonban az állomány gya­rapodását illeti, az az 1830-as években mind mennyiségi, mind minőségi tekintet­ben különösen jelentős volt. A Könyvtár ekkor ugyanis két olyan gazdag magán­könyvtár birtokába jutott, amelyhez az akkori viszonyok között igen jelentősnek nevezhető térképgyűjtemény is tartozott. Az egyik gróf Illésházy István dubnici "nem megvetendő belső értékű" könyv­tára volt, amelyet a magyar irodalmi és tudományos élet mecénásaként ismert főúr az 1835. június 22-én kelt, József nádorhoz intézett levelében a Nemzeti Múzeum­nak ajándékként ajánlott fel, sőt, még ugyanezen év szeptemberében át is adott. A levélben a könyvek és kéziratok mellett megemlítésre került, mint "nem kisebb becsű" gyűjtemény, a térképek csoportja is. Minthogy a dubnici könyvtárról Il­lésházy még 1806-1807-ben Bucsánszky Györggyel részletes katalógust készítte­tett (amelyet az újabb szerzeményekkel 1832-ig folyamatosan kiegészítettek), e térképekről pontos ismereteink vannak. A katalógus "Chartáé geographica", azaz "G" osztálya tartalmazza a térképeket, szám szerint 208 művet, amelyek közül 112 volt magyar, 96 pedig külföldi vonatkozású. Utóbbiak között nagyobb arányban at­laszok találhatók, és nem önálló lapok. Atlaszok azonban a "Philologica", azaz "F" osztály földrajzi alosztályát képező könyvek között is voltak, mint pl. G. Mer­cator 1606. évi "Atlas sive Cosmographicae meditationes ..." c. munkája. A tér­képanyag - néhány XIX. századi kivételével - kizárólag XVIII. századi és zömében még Illésházy István atyjának, Jánosnak gyűjtéséből származott (az ő idejében ké­szült katalógusban 85 magyar és 81 külföldi vonatkozású szerepel). A Magyaror­szágot ábrázoló lapokon (J.Ch. Müller, Homann, Bruggen, Korabinszky, Lotter, Lipszky) kívül a Balkán félszigetet, az 1716-1717 és 1788. évi török háború szín­helyeit, az Illésházy birtokok vidékeit, Illésházy uradalmakat szemléltető, valamint vízügyi térképeket találunk. A dubnici könyvtár átvételét követően egy év sem telt el, amikor is a neves gyűjtő, Jankovich Miklós gazdag könyv- és régiséggyűjteményének megvásárlásával újabb értékes és jelentős térképanyag birtokába jutott a Könyvtár. A hosszú ideig 280

Next

/
Oldalképek
Tartalom