AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

A rendezési munkálatok miatt a könyvár a szokásos évi szeptemberi zárvatartásokon kívül csak 10 hónapig volt zárva: 1872. július 20-tól 1873. április végéig s ugyanezen évben a szeptemberi szünetet egy hónappal még megtoldották. A korlátozott kiszolgálást egyes tudósok részére még a zárvatartás idején is fenntartották. Ez nyüván nem jelentette, nem is jelenthette azt, hogy a nyitvatartás alatt a teljes állomány mindig hozzáférhető volt. Azt szolgálták ki, amit éppen lehetett. S hogy ez nem mindig volt problémamentes, arra bizonyság Mátraynak egy levele 1873ból Szász Károly református püspökhöz, aki könyveket kért kölcsön: "...levelére örömest válaszoltam volna azonnal, ha kikeresni tudták volna az óhajtott munkákat azon jó urak, kik a múzeumi könyvtárnak újabb lajstromozását már 5-ik éve folytatják, de még mai napig sem végzek be, s miután az általam rendezve volt nagy részt is összehányták, s a chaoszból kibontakozni nem tudnak, csak a következőket valának képesek mind eddig kezemhez szolgáltatni..." Végül azt ajánlja, hogy a többi könyvért, mivel azokat "a föndicsért lajstromozók semmi módon sem tudják megtalálni", forduljon Szász Károly az Akadémiai Könyvtárhoz. E levél akkor is fényt vet a könyvtári viszonyokra, ha leszámítjuk Mátray Gábor pozitívnak éppen nem mondható viszonyulását a könyvtárrendezési munkálatokhoz. Az olvasók kiszolgálása egyébként nem kis terhet jelentett: a napi átlagforgalom 1870ben kb. 42 fő, de a következő évben már 71 volt. A rákövetkező két évben - a zárvatartás miatt - ez erősen lecsökkent s utána is csak lassan emelkedett: 1874-ben 42-re, majd 1875-ben 52-re.

69 A könyvtár nyolc nagy raktári terme még a kiegyezés évében sem volt bebútorozva. Az ittlévő könyvek részben ideiglenesen összetákolt állványokon, részben a földön hevertek. Mátray minden jelentésében kitért erre a lehetetlen állapotra, mindannyiszor sikertelenül. A minisztérium most erről is intézkedett: Eötvös József 1869-ben maga írt levelet a Közmunka és közlekedési miniszternek a múzeumi termek bebútorozása ügyében. A munka el is kezdődött, nem túl gyorsan, mert 1872-ben még mindig négy terem állt berendezés nélkül. A könyvtárrendezési munkálatok összességükben, a személyi és dologi kiadásokat együttvéve, jelentékenyen megterhelték a kulturális tárca költségvetését. Az elvégzett számítások szerint a müncheni rendszerre való áttéréssel kapcsolatos nagy könyvtárrendezés 1868/69-ben 20 000 Ft. "rendes", a későbbiekben 36 800 Ft. "rendkívüli" és 1100 "átmeneti" államsegélyben részesült. Ez az 57 900 Ft. tekintélyes összeg volt, megfelelt a könyvtár gyarapítására a minisztériumtól kapott évi dotáció nyolcszorosának. Eredmények és hiányosságok: a kortársak és az utókor bírálata A korábban sokféle gyűjteményből álló Széchényi Könyvtár 1876-tól már mint egységes állományú, a müncheni szakrendszer szerint példás következetességgel feldolgozott könyvtár állt a használók rendelkezésére. E teljesítmény értékét mérlegre téve három kérdésre kell választ adnunk: 259