AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

egyetlen szakot Németországnak; Belgium, Spanyolország, Portugália, Svájc és a Skandináv országok történetét összevonva H. rel. (História reliquarum gentium Europaeum) azaz A többi erurópai népek története c. szakba. A történettudomány a hungarika szakok bevezetésével bővült a minisztérium már ismertetett szabályzatának megfelelően. A nyelvtudomány (Philologia) volt az egyetlen főosztály, ahol Barna nem összevont, hanem jelentősen átdolgozott, sőt bővített. Barna Ferdinánd kiváló nyelvész volt s ez meglátszik itteni módosításain is: Gulyás Pál szavaival élve "a módosítások a rendszer határozott előnyére váltak." Barna pl. a müncheni summás Linguae asiaticae (ázsiai nyelvek) csoportjából 4 szakot képzett: 1. árja nyelvek; 2. magyar és rokon nyelvek; 3. török-tatár nyelvek; 4 turáni nyelvek. A "többi nyelvek" (Linguae reliquae) csoportjából külön szakba emelte a szláv nyelveket, míg a klasszikus auktorok csopotjában a különálló "héber szerzőket" a "keleti szerzők" csoportjába olvasztotta. Az Aesthetica szakjában az egyes nyelvek szépirodalmi alkotásait tartalmazó alosztályok között természetesen képzett egy külön alosztályt a magyar irodalmi alkotások számára (Poetae et oratores hungarici, P.O. hung, jelzettel), kiemelve azt a Poetae et oratores reliqui, az egyéb nyelvek irodalmából. Kevésbé szerencsések Barna Ferdinánd beavatkozásai a természettudományi szakokban: az amugyis szükreszabott Mathematicánál ügy sikerült a szakok számát felére csökkentenie, hogy a csillagászatnak szánt 3 szakot megszüntetve, az egészet a Mathematica universalis-ba osztotta. A Physica szakjában az összevonások következtében pl. egy csoportba került a vegytan az alkímiával. A Barna Ferdinánd-féle átdolgozást, - a Magyar Könyvszemlében 1876-ban közzétettnek megfelelően - a mellékelt táblázat szemlélteti. Ez a változat, amelynek alapján végülis a könyvtár rendezése történt, nem mindenben egyezik az Eötvös-féle leirat mellékleteként megőrzött, nyomtatott szakbeosztással. Ez utóbbiban pl. a Phüologia szak még a münchenivel való egyezéseket mutatja, Barna Ferdinánd tehát később, menetközben dolgozta át a nyelvészeti szakot. A müncheni szakrendszer tartalmi ismertetését - annak leírását, hogy milyen tárgyú művek kerültek az egyes főosztályokba, ül. szakokba - részletesen közölte Gulyás Pál már többször hivatkozott művében. Egy rövidített ismertetést azonban itt is szükségesnek tartunk, mivel az egyes szakok tartalma, mai szemmel nézve, nem mindig magától értetődő. I. Encyclopaedia. - Idekerültek az irodalomtörténet, a tudományos intézmények és tanintézetek története, könyv- és könyvtártörténet, irodalmi folyóiratok, általános enciklopédiák és lexikonok, akadmémiák és tudományos társaságok iratai, több tudományszakot érintő gyűjteményes művek. (A müncheni rendezés idejében ide kerültek a vegyes tartalmú periodikumok is, ezeket később kivették a könyvek közül az irodalmi folyóiratokkal együtt.) n. Philologia. - Nyelvtudomány. Görög, római, keleti és héber klasszikus szerzők művei. Paleográfia. 246