AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

III. História. - A történettudományon kívül a földrajz is, a térképgyűjte­ménnyel együtt. Életrajzok. E tudományszak alszakjait képezték a hungarika-sza­kok. IV. Mathematica. - A matematika és geomatria mellett ezek alkalmazott terü­letei is (esülagászat, geodézia, optika, statikai és dinamikai gépek, stb.) Építészet. (De: antik műemlékek a történettudományba, újabbkoriak a művészetekhez, a ma­gyarok a Hung. hist, szakba, a hadi építészet a Politica főosztály hadügyi szakjába. E példa egyben szemlélteti a szakbesorolás s ennek megfelelően a visszakeresés bo­nyolultságát is.) V. Physica. - A fizikán kívül a kémia az alkímiával, a természetrajz (növény­tan, állattan, ásványtan), mezőgazdaság, ipar, bányászat, kereskedelem. VI. Anthropologia. - A tulajdonképpeni antropológián kívül a néprajz, a peda­gógia, a sport és a játék. (Idekerültek a civil társadalom szerveződési formái, pl. az egyesületek, a nőkérdés, de az általános kiállítási katalógusok is.) VII. Philosophia. - Filozófia, pszichológia, etika. Vin. Aesthetica. - Esztétika, szépirodalom, képzőművészet (építészet és könyvművészet kivételével), színművészet, zene. IX. Politica. - Politika, közgazdaság, szociológia, közrendészet, hadügy. X. Medicina. - Orvostudomány, gyógyszerészet, állatorvoslás. XI. Jurisprudentia. - Jogtudomány. (A magyarországi jogtudomány kivételé­vel.) Xn. Theológia. - Vallás. (A magyarországi teológia és egyháztörténet kivételé­vel.) Mindezt részletesen kifejtve és magyarázva tartalmazza az a korabeli, bekö­tött kézirat, amely három példányban maradt fenn s a teljes feldolgozási folyamat gyakorlati munkaeszközéül szolgált. Elkészítésére még Eötvös leirata adta az utasí­tást. A müncheni osztályozási terven kívül címleirási szabályzatot, a könyvek fel­állításának szabályzatát és a az egyes szakok "betűjegy-szerinti alphabetikus átné­zeté"-t tartalmazza. (Pl.: Acad. 1.6. - azaz a tudományos akadémiák kiadványai az I. főosztály 6. szakjába kerülnek.) A könyvet egyértelműen meghatározó raktári jelzet - müncheni mintára - je­lölte a főosztályt (római számmal), következett az illető szak latin elnevezésének rövidítése, pl. Lingua latina: L. lat., Mathematica universalis: Math, u., Jus crimi­nate: Crim. Ehhez járult az ivrét megjelölése, majd arab számmal a könyvnek a be­tűrendben elfoglalt helye szerinti sorszáma. (Pl. V. Phys. 8° 1076 d ... A. Humboldt Kosmos c. művét jelölte.) E jelzet (szignatúra) rákerült mind a könyvre (ráragasz­tott címkével), mind a címleírást tartalmazó, negyedives nagyságú rovatolt uji."címlap"-ra. A három kézirat közül az alappéldányban van a legtöbb utólagos javítás, be­toldás, itt-ott szövege is bővebb. Itt is találjuk a Phüologia szakban annak nyomát, ahogyan a nyelvész Barna Ferdinánd a nyelvtudományi szakokat a münchenitől el­térően átdolgozta. Menetközbeni bejegyzések, változtatások a két másolati pél­247

Next

/
Oldalképek
Tartalom