AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

meg lehetett valósítani a vasraktárak villanyvilágításával és a múzeumi folyosók rácsokkal történt lezárásával a nyitva tartási idő meghosszabbítását is), ezért Varjas Béla most a Bródy Sándor utca 22. számú házból kiköltöző DÍVSZ szervezet megüresedett helyiségeinek kiutalását kérte a minisztertől. További lépésként a lakók fokozatos kitelepítésére tett javaslatot, hogy ily módon ebben az épületben lehessen az eddig hozzáférhetetlen gyűjteményeket az olvasók használatára bocsátani. Változások történtek ez időben a főépületben is, a Széchényi Könyvtár és az Országos Természettudományi Múzeum közti megállapodás értelmében. 1951 áprilisában a főigazgató feljegyzést készített az új könyvtár építése tárgyában. Ebben kifejtette, hogy az intézmény "fejlődésgátló elhelyezésén" csak egy új könyvtár építése segíthet. Ezt a kormányzat is támogatja, és az első ötéves terv 4. és 5. évére 22 millió forintot elő is irányzott erre a célra. Az elvi döntés után felvetődött az a kérdés, hogy hol épüljön fel a könyvtár. Ezt a következő szempontok határozták meg: - egyetemek és tudományos intézetek közelében, - főútvonal közelében, de nem főútvonalon, - négy oldalról szabad telken. "Ez a szakmai követelmények minimuma" - szögezte le Varjas Béla. Mindezen kívánalmak alapján az új könyvtár számára a Puskin utca 30. szám alatti épületet tartotta a legmegfelelőbbnek. A telken emelkedő Lovardát már 1984-ben lebontották, és csak ez lehet a sorsa a rossz állapotban lévő, fagerendázatú, kevéssé teherbíró, volt köztársasági elnöki palotának is. Akkor az épületben a Rádió egy részlege működött, és a Magyar Rádió hivatal a közeljövőben nagyobb összeget készül a palota helyreállítására fordítani. Ez - a két év múlva esedékes lebontást figyelembe véve - feleslegesnek látszott. Még ez évben elkészül az új épület előzetes költségvetési terve is. Ennek bevezető részében Varjas Béla utalt arra, hogy a könyvtár megépítése a kormányzat döntése értelmáben a második ötéves tervre van előirányozva, "a tudományos és egyetemi tervek keresztülviteléhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a nemzeti könyvtár építése időben előbbre hozassék." A tervek mellett a realitást a pótraktárak fenntartása jelentette, és az a szomorú közlés, mellyel a minisztérium az 1952-re könyvtári vasállványra kért összeget törölte. 1951 végével voltaképpen lezárul egy korszak a Nemzeti Könyvtár történetében. Az 1952-es esztendő ui. már döntő változásokat hozott a magyar könyvtárügy, és ezen belül az Országos Széchényi Könyvtár történetében is. 210