AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

Közben Varjas Béla megküldte Hág Imre miniszteri tanácsosnak az OSZK új épületére vonatkozó összefoglalását, rámutatva arra is, hogy a könyvtár helyiségeit, ha azok felszabadulnának, a Magyar Történeti Múzeum igen jól fel tudná használni. A Magyar Tudományos Tanácshoz intézett felterjesztésében pedig az új épületre vonatkozó elképzelés ismertetése mellett egy pótépületre való igényét is bejelentette, továbbá azt is kérte, hogy az évi kb. 50.000 darabot kitevő gyarapodás elhelyezésére kétévenként egy-egy raktárteremnek vasszerkezetű állványzattal való átszerelését is tegyék lehetővé. A pótépület céljára Varjas Béla a Bródy Sándor utca 16. számú házat jelölte meg, mert abban az OSZK - a Közületeket Elhelyező Bizottság jóvoltából - már kora nyáron kapott szobákat. Varjas természetesen az egész épület megszerzésére törekedett. 1949 júliusában a könyvtár - oly sok sikertelen kísérlet után - végre megkapta az igényelt Bródy Sándor utcai házat. Októberig, az épület fokozatos kiürítését követően a Színháztörténeti Gyűjteményt, a Zeneműtárat és a Plakát- és Aprónyomtatványtárat sikerült is ide átköltöztetni. (Ezek anyaga - másokkal együtt évekig a Múzeum dísztermében hevert, hozzáférhetetlenül.) De az öröm nem tartott sokáig, október második felében ui. elvették ezt a házat az OSZK-tól, és azt a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja rendelkezésére bocsátották. Helyette a könyvtár számára a Múzeum központi épületének fölszintjén adtak át 11 szobát. Ezek azonban csak munkahelyekként szolgálhattak, a tárak anyagát továbbra is a díszteremben kellett tárolni. A minisztérium azonban megígérte, hogy az elvett épület helyett sürgősen egy másikról gondoskodik. Varjas Béla főigazgató ezután ismét kénytelen volt a miniszter közvetlen segítségét kérni. A díszteremben öszszezsúfolt anyag elhelyezésére alternatív javaslatokat terjesztett elő. Az Eszterházy-palotába nem lenne érdemes visszaköltözni, mert ennek, illetve a Lovardának helyén lehet majd 1954-ben az új könyvtár építését megkezdeni, így onnan az anyagot egyébként is el kellene szállítani. Elvetette a Múzeum valamelyik belső udvara beépítésének lehetőségét is, már csak az épület műemlék jellege miatt is. Végigvizsgálva a közeli házakat, a Bródy Sándor utca 6. szám alatti megszerzését tartotta kívánatosnak. Felterjesztése nyomán a minisztérium az OSZK illetékes képviselőivel együtt tanácskozást rendezett a lehetőségek újbóli felmérése érdekében. Az erről készült jegyzőkönyv - fenntartásokkal bár - a volt Eszterházy-palota, illetve a Bródy Sándor utca 6. számú ház igénybevételét javasolta. A Puskin utca 28. számú épületet nem vették figyelembe, mert az "az ötéves terv utolsó évében ezen a helyen meginduló könyvtárépítés miatt" nem jelenthet megoldást. A hozzáférhetetlen dísztermi gyűjtemények elhelyezésére - amelyek ott tovább már nem maradhattak - 1950 őszén három - a város különböző pontjain fekvő - üzlethelyiséget bérelt a könyvtár. Ez természetesen még átmenetileg sem jelenthetett megoldást. Ugyanakkor a már 171-re felemelt olvasói hely sem bizonyult elegendőnek (1950-ben nyílt meg az új hírlapolvasó terem, és annyi év után végre 209