AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

azonban nincs abban a helyzetben, hogy az ingatlan valóságos árát megfizesse, ezért a tanács tárgyaljon közvetlenül a család ügyvédjével, és így próbáljon vele egy méltányosabb összegben megegyezni. A tárgyalások eredményesek voltak: 1949 elején a Közalapítványi Ügyigazgatóság ui. visszatért a Károlyi-palota eladásának ügyére. A Károlyi-hitbizomány jogi képviselője, Géza Imre budapesti ügyvéd arról értesítette bizalmasan az Ügyigazgatóságot, hogy a palota a Nemzeti Múzeum rendelkezésére áll, amennyiben azt meg óhajtja vásárolni. A vételár 400 000 forint és némi járulékos költség lenne, de ebből egyelőre csak 100 000 forintot kellene kifizetni, a fennmaradó összeget részletfi• . 33 zetésben is ki lehet egyenlíteni. Varjas Béla h. főigazgató a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsához intézett iratában 4 javasolta a Károlyipalota megvételét, mert ezzel az egész Eszterházy utcai front a Múzeum tulajdonába kerülne; így megvalósulhatna az a régi terv, hogy a Széchényi Könyvtár új otthona ezen a területen épüljön fel. Miután az Elnöki Hivatal főnökének 1949. február 26-án kelt irata szerint lemondanak a mellettük levő, volt Nemzeti Lovarda romépületéről, Varjas Béla kérte a Nemzeti Múzeum Tanácsát,

35 hogy a Múzeum újítsa fel igényét a Nemzeti Lovarda területére az új könyvtárépület jobb elhelyezése érdekében. Ennek nyers tervezetét a könyvtár az ötéves terv kidolgozásakor már elkészítette. 1949-ben az új alkotmány életre hívta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, megszüntette az Elnöki Hivatalt, így tehát megüresedett az OSZK egykori de most is tulajdonában levő Eszterházy utca 30. szám alatti - épülete. Ennek könyvtári szempontból való fontosságát, felhasználásának tervét ismertette az az Ortutay Gyula miniszterhez intézett irat, amit Kéki Béla mb. h. főigazgató, Dobrovits Aladár elnöki tanácsos és Csipka László gazdasági igazgató írt alá. A betelepítésre azonban nem került sor, mert az épületben nemsokára a Magyar Rádió kapott helyet. Amint az egy későbbi dokumentumból kiderül, a könyvtár vezetői - a statikai vizsgálat eredményére támaszkodva - nem tartották a palota teherbíró képességét megfelelőnek. Taktikai szempontból ez az álláspont nem bizonyult helyesnek, mert amikor 1951-ben ezt az épületet, illetve lebontás utáni területét igényelték volna a könyvtár számára, a Magyar Rádiót már nem sikerült onnan kitelepíteni. VARJAS BÉLA (1911 -1985) irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora 1949-tól 1956 végéig a könyvtár főigazgatója 208