AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

járat kialakítása a kedvezőbb, már csak azért is, mert a postahivatal által használt földszinti helyiség egy részében helyezné el a lejárat célját szolgáló lépcsözetet. így meg lehetne tisztítani a kapu alját "azoktól az eredetileg oda nem tartozó toldalékoktól, amelyek avatatlanul hozzányúltak Pollack elgondolásához. "A szükséges mellékhelyiségek (ruhatár, vizes blokk stb.) elhelyezése is biztosítható lenne. Az udvar kiásott területében kapna helyet a mintegy 200 főre tervezett olvasóterem, raktárhelyiség. Utóbbi területe jelentősen növelhető lenne a második udvar igénybevételével, ez egy folyosó segítségével összekapcsolható az egyéb könyvtári helyiségekkel. A tervezők a világítás, szellőzés, fűtés, az udvarokon át történő szállítás, a csatornázás, a szigetelés stb. minden követelményét szem előtt tartották, megoldásukat korszerű technikai eszközökkel biztosítani tudnák. Külön kiemelték, hogy lift útján a raktárakkal is gyors összeköttetést lehetne teremteni. Viski Károly és Fülöp György 20 tételben foglalták össze javaslatuk előnyeit (köztük azt is, hogy a tervezett építmény a könyvtár távozása után is értékes raktári, vagy kiállítási helyiségként szolgálna, maradandóan gyarapítva a Múzeum férőhelyét), három pontban hátrányait (az olvasóterem nem "reprezentatív"; a pincékben létesítendő raktárak a szükséges falak miatt elaprózottak; télen a hó eltakarításáról gondoskodni kell). Viskiék pontos költégszámításokat is végeztek: a két udvar kialakítása, beleértve a második udvar raktárrá való kiépítését is, összesen 232 930 pengőbe került volna. Hogy anyagi okok, vagy a Múzeum aggodalmai, esetleg a közeljövőben megszerezhető valamelyik Eszterházy utcai palota reményében nem tárgyalták az ületékes fórumok ezt a jónak látszó tervet, ma nem tudjuk megállapítani. De az épületen belüli megoldás kidolgozása mindenesetre figyelemre méltónak látszik, még jóval későbbi szemszögből tekintve is. 1936-ban a főigazgató "nagy megkönnyebbüléssel" fogadta azt a hírt, hogy a kultuszminiszter egy új könyvtárépület emelésére megvásárolta a Nemzeti Lovardát, melynek lebontása után 4000-5000 m -nyi alapterületen "stack"-rendszerű raktárkonstrukcióval, inkább magasba és mélybe, nem pedig horizontális irányba V1SK1 KÁROLY (1883-1945) etnográfus, 1922-tól 1935-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának munkatársa, majd egyetemi tanár, az MTA levelező tagja 204