AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

terjeszkedő épülettömbjével megfelelő lenne az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésére. Mivel a bontás és építkezés még több évet vesz igénybe, a beáramló anyag elhelyezése érdekében folytatni kell a vasállványzatú raktárak további kialakítását - javasolja a főigazgató. De felveti azt a gondolatot is, hogy a könyvtár kibérelhetne a Múzeum közelében egy 8-9 helyiségből álló, 5 szobás lakást is, ahol ritkábban használt gyűjtemények nyerhetnének elhelyezést. így a főépületben maradó három nagy gyűjteménytár (Nyomatványtár, Hírlaptár, Kézirattár) levegőhöz jutna, s nem lenne szükség egyes állományrészek elcsomagolására. De az 1939. év kedvezőbb lehetőséget kínált a könyvtár számára: a VKM megvásárolta a herceg Festetics-palotát, s elkészítette betelepítési tervét. A főigazgató fölvetette azt a kívánalmat, hogy a palota istálló részét modern állványzattal szükséges ellátni. Az 194l-es év ismét nem várt változást hozott. A VKM 27. 991.sz. rendeletével úgy intézkedett, hogy a Festetics-palotát a Magyar Történettudományi Intézet számára veszi igénybe, s a könyvtár számára az előbbivel szomszédos Eszterházy-palotát utalja ki. Egyúttal utasította a gazdasági igazgatót, hogy külön hitelek rendelkezésre bocsátásával renováltassa a szóban forgó két épületet, s a Széchényi Könyvtár Eszterházy-palotába történő átköltöztetését bonyolítsa le. Erről így emlékezett meg Fitz József főigazgató: ".. .mai jelentésemben már nem panaszkodással, hanem hálatelt megnyugvással számolok be a Könyvtár állapotáról. A szükséges költözködés 1941. szeptemberében történt meg. A Könyvtár céljaira 41 helyiség állt rendelkezésemre, 18 raktárszoba, 15 hivatali szoba, 2 kis olvasóterem, egy nagy kiállítási- és előadói terem, kétszobás alagsori kasírozó műhely. A főépületben maradt az Igazgatóság, Szerzeményosztály, a Nyomtatott Könyvek Tára, a Reference osztály, és a Hírlaptár magyar osztálya. Az Eszterházy-palotába került a Zeneműtár, a Térképtár, a Plakát- és Színlapgyűjtemény, a Gyászjelentés-gyűjtemény, az Iskolai Értesítő-gyűjtemény, a Magyar Asszonyok Könyvtára, a Hírlaptár külföldi osztálya, a Hitelesítési osztály, a Kiadványtár és a Sajtóarchívum." Ugyancsak az Eszterházy-palotában kapott helyet a muzeális jellegű Ady-emlékszoba is. "Helyszükségletünk hosszú időre biztosíttatott" - írta le Fitz optimista véleményét. De ezután a háborúnak már hazánkat is közvetlenül érintő időszaka következett, amikor az anyag védelmének, menekítésének megoldása került előtérbe. *** Elérkezett 1944 vége, 1945 eleje, Budapest hadszíntérré vált. Ortutay Gyulától tudjuk, hogy egy német katonai alakulat megkísérelte elaknásítani a Múzeum egész épületét a legfelsőbb emelettől a pincégig. "Hogy a romok alá temetik egy nemzet kultúrájának legfőbb emlékeit..., nem volt lelkiismereti probléma számuk205