AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958 HARASZTHY GYULA Az Országos Széchényi Könyvtár működését megalapításától kezdve végigkísérő és akadályozó helyhiány 1918 után még súlyosabbá vált: a vesztett világháborút követő összeomlás pénzügyi csőddel is járt, az egyre fokozódó infláció minden kibontakozást megakadályozott. A Tanácsköztársaság könyvtárügyének irányító személyiségei, Dienes László és Kőhalmi Béla azonban az adott ne"héz helyzetben is foglalkoztak a Nemzeti Könyvtár elhelyezésének kérdésével, amelyet Dienes László a Vörös Újság 1919. május 29-i számában közölt nyilatkozatában "a legnehezebb problémának" nevezett. Azon véleményének adott kifejezést, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum épületét - amelyben a könyvtár mellett a későbbi Magyar Történeti Múzeum, illetve Magyar Országos Természettudományi Múzeum néven egyesített több önálló intézmény (Régészeti Tár, Történeti Tár stb.; Ásvány- és Őslénytár stb.) működött, teljes egészében a könyvtár rendelkezésére kellene bocsátani. Ezzel megerősítette a március végén született "Az országos könyvtárügyi rendezésének általános alapelvei" címet viselő dokumentum következő tétetét: "A mai Nemzeti Múzeum épülete teljesen könyvtári célokra volna átengedendő, s a Nemzeti Múzeum Könyvtára nagy MELICH JÁNOS (1872-1963) muzeális könyvtárrá volna kifejleszten- szlavista, egyetemi tanár, az MTA tagja 1919 októberétől 1922 végéig a könyvtár igazgatója 197