AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

dő." A könyvtár elhelyezésére vonatkozó tervet azonban a történelem vihara elsodorta. Nem járt jobban az a még 1909-ből származó elképzelés sem, hogy a Széchényi Könyvtár az V. kerületi dunai rakpart - Balaton utca-Személynök utca - Klotild utca által határolt területén kapjon új épületet. Ezt a lehetőséget Melich János könyvtárigazgató 1922-ben azzal utasította el, hogy a könyvtár elvitele a város központjából, az egyetemi épületek közeléből a "kultúra hátrányává" vált volna. Melich véleményét osztották az akkori vezető könyvtárosok (pl. Gulyás Pál, majd egy évvel később a könyvtár új igazgatója, Hóman Bálint is). De a közvélemény, sőt az olyan haladó szellemű folyóiratok, mint a Huszadik Század is csatlakoztak az "elutasítók" táborához. Az új épületet persze - anyagi okokból - amúgy sem lehetett volna felépíteni. A könyvtár számára így csak régi területe állt rendelkezésre. Első emeleti helyiségeinek padlózatát nemcsak a zsúfolt állványzatok, hanem a földön, asztalokon felhalmozott könyvrakások is megterhelték, sőt túlterhelték. A raktári helyzetet az is súlyosbította, hogy 1919-ben a Szentkirályi utcai bérhelyiségekből a Festetics-palota nedves istállóhelyiségeibe kellett átköltöztetni a Hírlaptár anyagának ott tárolt részét. Nem tudunk az akkori Európa olyan nemzeti könyvtáráról, mely ilyen katasztrofálisnak mondható helyhiánnyal küszködött volna. A szorult helyzetben nem maradt más hátra, mint a belső térnyerés lehetőségének kihasználása: az épületben levő szolgálati lakások megszerzése, s a könyvtár rendelkezésére való bocsátása. Ez az akció sok bürokratikus huzavonával járt (pl. a Krenner lakás kiürítésének ügye), de végül is eredményesen végződött. Ennél jóval több sikerrel kecsegtetett az az 1922-ben a kultuszminiszter számára készített felterjesztés, amit a Nemzeti Múzeum főigazgatójának felkérésére Melich János dolgozott ki. Ebben Melich azt az álláspontját fejtette ki, mely szerint a Múzeum épületéből a természettudományi gyűjtemények osztályait máshová kell áttelepíteni, azért, hogy a felszabadult területen a Könyvtár és a Régiségtár terjeszkedhessek. Mégpedig úgy, hogy az épület egészének legalább felét az Országos Széchényi Könyvtár vehesse birtokába. Melich felvetette a Múzeum udvarainak könyvtári célokra való felhasználásának már régebben is felmerült gondolatát, de mint az előző tervből, ebből sem valósulhatott meg semmi sem. 1923-ban Hóman Bálint kapott megbízást az Országos Széchényi Könyvtár vezetésére. Elődjéhez hasonlóan ő is mindent megtett a könyvtári helyhiány csökkentése érdekében. Már 1923 elején azzal a kéréssel fordult Sipőcz Jenőhöz, Budapest polgármesteréhez, hogy engedje át a Múzeum könyvtára számára a Sándor utcai (mai Bródy Sándor utcai) régi Országház épületét, vagy annak egy részét. A Festetics-palota istállóját előbb-utóbb ki kell üríteni, és akkor a Hírlaptár ott elhelyezett anyagát nem lesz hová vinni. Hóman kérését Sipőcz a leghatározottabban visszautasította, így ez a terv is meghiúsult. Az 1923/24-re szóló költségvetési előirányzat indoklásában - utalva a Festetics-féle istálló kiürítésére - leszögezi, hogy "a jövő költségvetési év során múlhatatlanul meg kell történnie az intézkedésnek új raktárhelyiség iránt. Ily raktárhe198